Hatvan évnyi Napsugár – Sajtóklubban Zsigmond Emese és Müller Kati
A Napsugárban hatvan év minden szellemi potenciálja és minden nevelni akarása és minden szeretete benne van. A legelső lapszám szándéka és célja benne van a mai Napsugárban is.
A gyerekirodalmi havilap két munkatársát, Zsigmond Emese főszerkesztőt és Müller Kati grafikus-képszerkesztőt láttam vendégül az élő Sajtóklubban február 1-jén.
A Napsugár első száma 1957 januárjában jelent meg Asztalos István író, főszerkesztő irányításával. Az alapító tagok írók, költők, képzőművészek voltak: Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit és Kádár Tibor, valamint Farkas János szerkesztő.
Vajon a XXI. század gyerekének milyen „tartalmat” kell a kezébe adni, hogy el is olvassa, s csakugyan vonzó legyen számára? És mennyire lehet vállalni a 60 év örökségét, tekintettel arra, hogy a lap a (poszt)sztálinista diktatúra kellős közepén indult?
Erről is beszélgettem vendégeimmel.
Három alappilléren nyugszik az akkori szerkesztők célja, és a mostaniaké is. A gyermekeket olvasóvá akarjuk nevelni, igényes olvasóvá. Nem giccset, nem bármit elolvasóvá. A gyermekeket emberré akarjuk formálni, minél igazabb emberré. És a gyermekeket magyarrá akarjuk nevelni, minél öntudatosabb, és magyarságukra büszke, azt nem istencsapásként megélő, hanem abból erőt merítő gyerekké, majd felnőtté. Ezt az alapítók is így gondolták, és így gondoljuk mi is. A módszer az, ami nagyon-nagyon megváltozott időközben.
Articol editat de mihaly.istvan, 2 február 2017, 12:36
A Napsugár első száma 1957 januárjában jelent meg Asztalos István író, főszerkesztő irányításával. Az alapító tagok írók, költők, képzőművészek voltak: Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit és Kádár Tibor, valamint Farkas János szerkesztő.
Vajon a XXI. század gyerekének milyen „tartalmat” kell a kezébe adni, hogy el is olvassa, s csakugyan vonzó legyen számára? És mennyire lehet vállalni a 60 év örökségét, tekintettel arra, hogy a lap a (poszt)sztálinista diktatúra kellős közepén indult?
Erről is beszélgettem vendégeimmel.
Három alappilléren nyugszik az akkori szerkesztők célja, és a mostaniaké is. A gyermekeket olvasóvá akarjuk nevelni, igényes olvasóvá. Nem giccset, nem bármit elolvasóvá. A gyermekeket emberré akarjuk formálni, minél igazabb emberré. És a gyermekeket magyarrá akarjuk nevelni, minél öntudatosabb, és magyarságukra büszke, azt nem istencsapásként megélő, hanem abból erőt merítő gyerekké, majd felnőtté. Ezt az alapítók is így gondolták, és így gondoljuk mi is. A módszer az, ami nagyon-nagyon megváltozott időközben.
A lejátszóra kattintva az élő műsor szerkesztett-rövidített változatát hallgathatják meg. (Mihály István)
