Szilveszter erdélyi tüzei
Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. Este a templomokban óévi hálaadást tartanak.
Articol editat de racz.eva, 31 december 2016, 23:30 / actualizat: 19 január 2017, 16:16
Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja az hogy, biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A szilveszteri szokásokban fontos a zajkeltés, melynek elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, gulyafordítás.
Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése elsősorban az erdélyi protestáns falvakra volt jellemző, de szórványosan előfordult másutt is. Például a kalotaszegi Nyárszón fél tizenkettőtől fél egyig húzták a harangokat: elbúcsúztatták az óesztendőt és összekötötték az óesztendőt az újjal, majd aranyosvizet merítettek a kútból vagy forrásból. A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondult a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: „Boldog új évet!”
Kalotaszentkirály-Zentelkén ma is tüzet gyújtanak a hídon. Melyiken és hogyan, elmondja Sántha Emőke, aki idén is Szentkirályon várta az újesztendőt.
A Kalotaszegen ismert szokás a Csomád lábánál is él, Hargita megyében, Lázárfalván.
A szilveszteri tüzek nem sokat égnek: szalmából, egy marék gyújtósból rakják meg csupán. Addig, amíg egymásra talál az újesztendő s az azt váró emberek.
A Beszterce-Naszód megyei Kékesen még nem is olyan nagyon régen szilvesztert, illetve az új év kezdetét többnapos bállal és a közösség minden tagját megmozgató ünnepi szokásokkal köszöntötték. Minderről Fóris-Ferenczi Zoltán beszélgetett pár évvel ezelőtt a kékesi (akkor épp 75 éves) Tódor Matilddal és (a sokkal fiatalabb, mindössze 65 éves) Székely Lajossal.
Ha tudnak róla, hogy máshol is él még Erdélyben vagy a Partiumban a szilveszteri tűzgyújtás szokása, küldjenek egy képet róla Facebook-oldalunkra!
