Állatkert a Somostetőn
Rovatbeharangozómban említettem: az állatkertek is téma lesznek, persze változatos megközelítésben, időnként kifejezetten csak lakóik kapcsán.
Nincs miért kerülgetni a hőkezelt kását, számos állatbarát ellenszenvvel viseltetik ezen intézményekkel szemben, hiszen a körülmények nem is olyan régen még nagy eséllyel siralmasak voltak és ha közben sokat javultak is, egy dolog lényegében megkerülhetetlen: az állatkert bentlakói nem szabadok…
Ennek ellenére, ne feledjük, hogy a Családom és egyéb állatfajták szerzője, Gerald Durrell is saját állatkertről álmodott! Persze nem a régi idők látogató-centrikus bámuldájáról, hanem éppenséggel egy, a fajmentés és környezettudatosság szolgálatába állított, egyaránt állat- és tanulni vágyó látogató-barát intézményről! Melyet aztán mintaszerűen meg is valósított, Jersey szigetén.
Én odáig sosem jutottam el, gyerekkorom óta nagyon szeretem viszont a marosvásárhelyit. Így aztán Kopacz András aligazgatót is megkérdeztem, mit gondol ő az állatkertek funkciójáról!
Nos, hogy például a vásárhelyi állatkert rácson, üvegen belülről nézve sem annyira rossz hely hely, arról tanúskodhat számos ott született állatkölyök!
De van-e – ettől függetlenül – létjogosultsága egy állatkertnek az állatok szempontjából? Miért nem sivár börtönök többé – Európában például – ezek az intézmények és hány szempontnak kell megfelelniük? Hallgassuk meg Kopacz Andrást!
Állatkertben dolgozni, irigylésre méltó napi közelséget jelent, bundásokhoz, tollasokhoz! Kopacz András gondozóként kezdte a nyolcvanas években, jórészt a majmokhoz kötötte beosztása, de a nagymacskáknál is megfordult. Máig szeretettel emlékezik azokból az időkből Mamma-ra, a fehérbarkójú cerkófra és Pötyi-re, a játékos kedvű leopárdra, akikhez különleges kapcsolat fűzte.
Néhány éve már annak, hogy ottjártunkkor éppen két kistigrist istápolt az állatkert személyzete. Édesanyjuk nem akart tudomást venni róluk, így aztán a gondozók csaptak fel pótmamának, komolyan drukkolva, nehogy az igazi anyatej biztosította immunitás hiányában legyűrje a kicsiket valamilyen betegség. Sikerrel jártak!
Komoly sajtónyilvánosságot kapott az idők folyamán az a néhány eset is, amikor a Somin született kisoroszlánokat kutyadada segítségével nevelték fel!
Száz szónak is egy a vége: állatbarát, ki Vásárhelyre vetődsz, sétálj/ autózz fel a Somostetőre és nézz be az állatkertbe! Szerintem élmény lesz.
interjú, web-cikk: Papp-Zakor András,
fotók: Kopacz András
Articol editat de Papp-Zakor András, 14 november 2016, 20:17 / actualizat: 5 július 2020, 19:05
