Brüsszeli dugók – nincs egérút, csak gyönyörű, jóllakott egérkék!
Szegény Uniót az ág is húzza! Németország és Ausztria napi kvótákról cserél epés megjegyzéseket, London polgármestere csomagolásra buzdítja honfitársait, Görögország pedig olimpiai rekordokat döntöget lásztminit hotszpotnyitásban. Közben, mintha mindez nem lenne elég, euroszkeptikus rágcsálók elfogyasztották a brüsszeli közúti alagútak tervdokumentációját.
A belga fővárosban randevúzó, ide-oda iparkodó európai potentátok monumentális dugókkal szembesülnek, midőn hol egyik, hol másik kulcsfontosságú alagutat zárják le, potyogó vakolat-, tégla- és betondarabok mián. Egy szó mint száz, tatarozni kellene, de kis bibi adódott. Nincsenek meg a tervek. Úgy értve, az eredetiek, amelyek alapján a derék ősök föld alá vitték a belga főváros kulcsfontosságú artériáinak forgalmát. A dokumentációt anno egy közúti felüljáró pilléreiben raktározták el, mely megoldás akkoriban frappánsnak tűnt. Nem voltak útban, nem foglaltak más célra alkalmas közterületet. Az illetékesek nyilván életükben nem jártak mondjuk a kolozsvári adóhivatalban vagy városházán, fogalmuk nem volt, milyen jól eláll mindenféle irat egy hivatal padlóján, néhány tucat dühös ügyfél meg a falak mentén. Szóval emberek között, relatíve szem előtt.
A belgák – mint említettük – látni sem akarták a sok papírt, jól elrakták a mappahegyeket. Így történt, hogy az értékes tervek teljességgel felszívódtak. A város infrastruktúrájáért felelős ügynökség egykori vezetője szerint megzabálták őket az egerek. Dematerializációs elméletét parlamenti meghallgatása alkalmából terjesztette elő. A dugók – implicite az alagútak – ügye ugyanis a regionális törvényhozás elé került.
A brüsszeli közlekedési viszonyok a belga politika forró témájává avanzsáltak, a teljes alagútkészlet kitatarozásának költsége becslések szerint kenterbe veri a milliárdot.
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2016 február 25, 17:20