Próbafülke

A téma igen közel áll hozzám, az előttem levő mikrofontól mintegy száz-százötven méterre, srégen, balra. Az utcán mármint. Két fa közé szorítva. Nem más, mint egy préselt lemezből össze eszkabált kuckó. Ráfestve rendeltetése, miszerint nem egyéb, mint öltözőfülke.

Articol editat de , 9 február 2016, 13:42

Valamikor advent táján tűnt fel, szűkszavú használati utasítással az oldalán. Eszerint ide bárki berakhatja, felakaszthatja elunt, kinőtt ruháját, s cserébe vihet a többi holmi közül bármit.

Az első napokban meg is jelent a portéka, még vállfástul beakasztott kabátot is láttam. A járókelők kicsit lassítottak, megbámulták, majd továbbsiettek. Nem volt különösen fagyos telünk, és az ünnepek is elhalványultak. Mint ahogy a felöltöztetett fák ötlete sem kavart hó híján nagy port. Közben valakiknek útjába került a fülke mert eredeti helyéről továbbcipelték a járdaszegélyre, két fa közé: zárójelbe tett jószándék.

Most már napok óta üres. Még kis időbe telik, mire serény kezek le-lefeszítenek róla egy-egy darabot. Jó eséllyel azt követően teljesen szétkapkodják. Marad a két fa, közte a hézag, belefér a heti jegyzet prolongált hiányérzete. Őrült szerencse, hogy itt a farsang, fánkos jópofis harsány elterelő hadművelet, remek időzítéssel és príma hatásfokkal.

Rostás-Péter István