Makákók, frakkos macskák és a szerzői jog
fotó: youtube.com
Bizonyára Önöket is foglalkoztatja a dilemma hosszú téli éjszakákon: vajh mi lehet a szerzői jogi státusa azon selfie-nek, melyet mondjuk tengerimalacuk, arapapagájuk vagy világutazó szomszédjuk szuvenírmajma készített, midőn elbabrált az Önök szanaszét hagyott kamerájának gombjaival?!
Gyakori kérdés ez vájtfülű jogász körökben, de mindeddig sem az uniós acquis communautaire, sem az Egyesült Államok szövetségi jogalkotása nem adott rá megnyugtató választ…
Most azonban precedensértékű döntést hozott a San Francisco-i Szövetségi Törvényszék bírája, William Orrick a PETA – People for the Ethical Treatment of Animals – Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért civil szervezet versus David Slater brit fotográfus ügyében!
Az állatjogvédők a hét éves indonéziai makákó, név szerint Naruto nevében nyújtottak be szerzői jogi keresetet. Történt ugyanis, hogy a brit fotós szakmai körútjának adott pillanatában felügyelet nélkül hagyta kameráját az indonéziai rezervátumban. A kíváncsi Naruto kihasználván a lehetőséget, elbabrált egy kicsit a géppel, mely izgalmában elsült, rögzítve a majom képmását. A fényképész az idegenkezűséget figyelmen kívül hagyva, publikálta a képet természetfotó-albumában, noha ehhez bizonyíthatóan nem kérte, illetve szerezte meg Naruto beleegyezését!
A PETA ennek ismeretében indította perét, azzal a céllal, hogy méltányos kárpótlást vasaljon be az idegen tollakkal ékeskedő művésztől. Az összeget veszélyeztetett élőhelyek megőrzésére szánták volna.
Orrick bíró úr azonban az alperes javára döntött, mondván, hogy a szerzői jogi megkötések elvben kifejezetten emberekre vonatkoznak.
Bár tény, hogy a Kongresszusnak és az Egyesült Államok elnökének jogában áll a különböző jogszabályok hatályát állatokra is kiterjeszteni, semmi jelét nem látja annak, hogy nevezettek éltek volna ezen lehetőséggel a szerzői jogot szabályozó Copyright Act esetében – állapította meg William Orrick.
Mielőtt végérvényesen alaptalannak minősítené a vádat, ad még egy lehetőséget az állatjogvédőknek, hogy újabb érveket hozzanak fel panaszuk mellett – tette azért hozzá.
A fotós ügyvédje ugyanakkor magabiztosan nyilatkozott:
„Frakkos macskáim is simán megnyerték volna ezt a pert! Igazán nem egy bonyolult helyzet: végső soron az egyetlen tényező, ami számít az az, hogy a felperes egy majom!”
Laikusként is könnyen beláthatjuk, hogy itt bizony elvetette a sulykot: a fekete-fehér macskák szellemi képességeire való célzás ugyanis már nem copyright-kérdés, hanem a diszkrimináció világos esete!
Szerkesztő: Papp-Zakor András, 2016 január 13, 17:59
