Tarisznyások és tokosok nemzedékközi koncertje

Nemzedékről nemzedékre

Bardocz Sándor, a Tarisznyás prímása fotó: Bethlendi Tamás/KMN

Ez volt a címe annak a koncertnek, amelyen két kolozsvári zenekar, a Tokos és a Tarisznyás, két generáció muzsikált a Kolozsvári Magyar Napokon, a Farkas utcai színpadon.

A Tarisznyás két év múlva negyed évszázadot tudhat maga mögött, a Tokos fiatal muzsikusai  az egész Kárpát-medencét felölelő népzenei tehetségkutató műsor, a Fölszállott a páva megnyerése óta tartanak számot széles körű ismertségre.

A Zenetér Viseletben vendége volt Bardocz Sándor, a Tarisznyás prímása. Vele a közös koncertről, a két zenekarról és arról beszélgettünk, hogy mi változott meg a népzenét játszó muzsikusok életében ahhoz képest, mikor ők kezdték.

A Nemzedékről nemzedékre koncertcímről Bardocz Sándor elmondta, a Tarisznyás két tagja esetében:

„Van olyan gyerek, olyan fiú, aki az apja hagyományát követve muzsikálni kezdett. Kostyák Alpárnak a fia, Kostyák Márton, aki nagybőgőzik kiválóan. Úgy egyébként klasszikus bőgőn játszik, de nagyon jó népzenész is. Szép Gyuszinak a fia, Szép Bálint, a nagyobbik fia aki klasszikus hegedűn játszik, alkalmazásban van a Kolozsvári Magyar Operánál, meg nagyon sok helyen muzsikál, de brácsázik is és hegedül is népzenét is.”

Ez volt az apropója a közös fellépésnek. A Kolozsvári Magyar Napok szervezői felkarolták az ötletet, a Tokos tagjai pedig azt mondták, hogy megtisztelő lenne.

„Még én is meglepődtem, hogy éppen ennyire tisztelnek bennünket” – mondja nevetve e Bardocz Sándor és hozzáteszi: „Én személyesen nagyon tisztelem őket, mert én láttam, hogy fejlődnek, mindegyikőjüket láttam.”

A Zenetér Viseletben szerkesztett változata

Tokos zenekar

A népzene és a néptánc szeretete, a jó hangulat és a rendszeres táncházi muzsikálás hozott össze öt kolozsvári fiatalt, akik 2011 tavaszán zenekart alapítottak.  A zenekar minden tagja a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákja volt, így klasszikus komolyzenei tanulmányokkal alapozhatták meg a Tokos-hangzást.

Évközben farsangi, húsvéti, szüreti, karácsonyi bálokban, lakodalmakban húzzák a talpalávalót az erdélyi falvakban, Kolozsváron pedig rendszeres táncházban gondoskodnak a jó hangulatról, mely a fiatalokat és idősebbeket egyaránt magával ragadja.

Nyáron a györgyfalvi, válaszúti és kalotaszentkirályi népzene és néptánc táborban muzsikálnak és oktatnak. A táncházi mulatságok mellett koncertműsoruk is összeállt, melyben a tánc és ének is helyet kap.
2014 tavasza nagy változást hozott a zenekar életében, hiszen ekkor jelentkeztek az egész Kárpát-medencét felölelő népzenei tehetségkutató műsorba. A Fölszállott a páva mindhárom fordulójának kihívásait sikerrel vette az együttes, így kategóriájuk győztesei lettek.

Tagok:
Tókos Csongor Attila (hegedű)
Vajas Albert (hegedű)
Szép Gyula Bálint (hegedű, brácsa)
Gergely Elek (harmonika, nagybőgő)
Tóth Adorján Márton (nagybőgő, brácsa)

Tarisznyás együttes

A Tarisznyás Együttes tagjai az 1970-es évek végén Erdélyben is megalakult táncházmozgalom alapítói közé tartoznak. Mint ismeretes, a mozgalom célkitűzése a bartóki „tiszta forrás” szellemében összegyűjteni, illetve népszerűsíteni Erdély és a többi magyar nyelvterület tájegységeinek vokális és hangszeres muzsikáját.

A Tarisznyás Együttes eddigi belföldi és külföldi fellépésein (Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Finnországban, Lengyelországban, Moldova Köztársaságban, Németországban, Oroszországban, Svájcban és Svédországban) diplomáciai fogadások, folklórfesztiválok, szabadtéri ünnepségek, szabadidőközpontok, folk-bárok és más intézmények, illetve rendezvények közönségét szórakoztatta. Az együttes a felsoroltakon kívül gyakran muzsikál hivatásos és műkedvelő táncegyütteseknek, iskolákban, egyetemeken, valamint népművelő központokban. Ugyanakkor tudományos és népszerűsítő előadásokat is szokott tartani. Mindannyian képzett zenészek, akik ebben a felállásban a kolozsvári táncház zenekaraként is 1992-től napjainkig együtt muzsikálnak.

Tagok:
Bárdos Réka (ének)
Bardocz Sándor (hegedű),
Kostyák Alpár (brácsa)
Szép Gyula (nagybőgő)

Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 8 szeptember 2015, 13:19 / actualizat: 8 szeptember 2015, 14:49