Lakkcipőben: Mennyei zenék, földi hangok
Potyó István (fotó: ceciliakorus.ro)
„Egy 1577-ben latinul megfogalmazott közmondás értelmében: Ki nem énekel a kórusban, áll mint ökör a vásárban. Így hát az ökörállapot elkerülése érdekében örömmel várunk szerdán és pénteken este 7-től próbára” – áll a Kolozsvári Szent Mihály plébánia templom keretében működő Szent Cecilia ének és zenekar karmesterének Potyó Istvánnak az együttes honlapján közzétett bemutatkozásában.
A Zenetér Lakkcipőben április 22-i kiadásában megtudhattuk, miként lesz egy eredetileg informatikát tanuló ifjúból hivatásos, elsősorban az egyházzenét művelő muzsikus. Megismerhettük azt az utat, amelyet a ma is igen fiatal meghívottunk megtett az elmúlt több mint egy évtizedben, mint a Szent Mihály templom kántor-karnagya és betekintést nyerhettünk abba a nyolc évbe is, amely alatt Potyó István a Szent Cecilia ének és zenekart vezette.
Rákérdeztünk arra, hogy mi vezette az erdélyi egyházzene jórészt feledésbe merült remekeinek újra felfedezéséhez és előadásához. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként lehet egy ilyen emberi és művészi szempontból egyaránt heterogén együttest felkészíteni és hosszú távon működtetni.
Természetesen a jövőre vonatkozó vágyakra és tervekre vonatkozó faggatódzás sem maradt el, miközben a Potyó István által is kedvelt dzsessz műfajának olyan remekei szóltak, mint Benny Goodman, Vibraphone Bluesa, Artie Shaw Sweet Lorraine című felvétele, illetve a J.Morelenbaum, J.Ruocco, P.Vaiana, G .Cohen által alkotott négyes Was it there című száma, vagy Yaron Herman triójának felfogásában a Joia.
Házigazda: László Tibor
Szerkesztő: , 2015 április 22, 17:28 / actualizat: 2015 április 24, 17:29
