Donát 160: A tudományos forradalom
Napjaink legjelentősebb és egyben állandó forradalma a tudományos forradalom, derül ki abból az interjúból, amely a Fiatal Műszakiak Kolozsváron megrendezett XX. ülésszakán készült Tóth Lászlóval, a Debreceni és a Miskolci Egyetem oktatójával, aki a konferencia plenáris ülésének egyik előadójaként érkezett Kolozsvárra. Ez a jelenség fejlődés vagy csak átalakulás? – tettük fel a sokakban felmerülő kérdést a neves tudósnak, aki erre egyértelmű választ adott, olyat, amely az esetleges kétkedőket is elgondolkodtathatta. A tudományban modelleket alakítunk ki, olyanokat, amelyek hosszabb távon is lehetővé teszik a tudományos fejlődés főbb vonalainak az előrejelzését. A tudományban modelleket alakítunk ki, olyanokat amelyek hosszabb távon is lehetővé teszik a tudományos fejlődés főbb vonalainak az előrejelzését. Minden nemzedék az élete során legalább két olyan tudományos megújúlást él meg, amelyek akár gyökeresen is megváltoztathatják az életét – véli Tóth László. A tudományok egy olyan közös felületet hoznak létre, amelynek mentén folyamatosan átalakul a társadalom. A tudomány és a gazdaság összefüggései az érdekek előtérbe helyezése által alakultak ki, és határozzák majd meg a jövőben is az emberiség fejlődését. A Föld jövője azonban nem képzelhető el a környezetvédelem alapvető szabályainak betartása nélkül. Földünket ne változtassuk hulladéktárolóvá! Ez a jelszava az emberiség egyre több képviselőjének. E kitétel megvalósítása azonban nem kevés akadályba ütközik, hiszen ez sokszor csökkenti a rövid távú profit kilátásait, de amennyiben sikerül minél több forrást újrahasznosítani, talán elhárítható vagy legalábbis elodázható a Föld tartalékainak teljes kimeritése. Tehát mindenki oda kellene figyeljen arra, hogy mekkora ún. ökológiai lábnyomot hagy maga után. A tudósoknak nehéz dolga van akkor, amikor egyeztetniük kell legújabb tudományos eredményeiket azok haszonelvűségével, hiszen nem minden újítás szolgálja egyértelműen az emberiséget. Erre az egyik legjobb példa az atomenergia helytelen felhasználása, amely akár tömegkatasztrófákhoz is vezethet. Egy másik kérdés pedig az új energiaforrások megtalálása és költségtakarékos tárolása, szállítása, illetve felhasználása. A Föld nem annyira a források szűkösségétől, mint inkább az ezekkel való gazdálkodás hiányosságaitól szenved – állítja Tóth László, akit végül a fiatal és az idősebb tudósnemzedékek viszonyáról és együttműködéséről is faggattunk.
Articol editat de laszlot, 5 április 2015, 20:58
d
Riporter: László Tibor
