Székely-székely csúcs Torockón

Székelyföldi és Aranyosszéki székelyek találkoztak hét végén Torockón. Az aranyosszékiek jóvátételnek tekintik a találkozót, eddig ugyanis nem gondoltak rájuk. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiájának  a kivívását tekinti feladatának ehhez az összes székely embert a meg akarják szólítani.

Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 13 december 2014, 17:03

Aranyosszék nem határos Székelyfölddel, mára többségben románok élnek itt. A 13-adik században telepítettek székelyeket az Aranyos mentére, a mai Kolozs és Fehér megye területére. Az itteni székelyek évszázadokon át ugyanúgy katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal rendelkeztek. Noha Aranyosszék nem volt határos Székelyfölddel, a vármegyerendszer 19. századi bevezetéséig megőrizte sajátos közigazgatását.

Aranyosszék 22 településének többségén már nem, vagy alig élnek magyarok, a románok vannak többségben. Csupán két település, Várfalva és a székely-székely találkozónak otthont adó Torockó magyar többségü. Aranyosszék ennek ellenére létezik, az ittenik jóvátételként élték meg a hét végi találkozót, ugyanis zavarta őket, hogy a Székely Nemzeti Tanács, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásakor rájuk nem gondoltak.  Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke elmondta: „Megalakult a Székely Nemzeti Tanács és Aranyosszéket sehogy nem leltük benne. És el tudom mondani azt, hogy Aranyosszék igenis létezik. Habár a történelmi Aranyosszék több településén már román többség van, vagy teljesen megszűnt a magyarság, de igenis ránk kell figyelni, mi is itt vagyunk Aranyosszéken magyarok, a valamikori Kézdiszékiek leszármazottai és ránk mindig lehet számítani.”

Az aranyosszéki és székelyföldi székelyek torockói találkozóját a Székely Nemzeti Tanács szervezte. Izsák Balázs SZNT-elnök szerint a magyarok egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát. Hozzátette, ez egyben azt jelenti, hogy a székelyek kevesebb mint fele él Székelyföldön. „A Székely Nemzeti Tanács egyetlen feladata Székelyföld területi autonómiájának  a kivívása, de az természetes, normális dolog, hogy ehhez a feladathoz az összes székely embert a világban meg akarjuk szólítani. Szövetségeseink, természetes szövetségeseink és így az aranyosszéki székelyek is, akiket nyilván, hogy megszólítunk, meglátogatunk, de a nagyvilágban élő több százezer székelyt is ugyanúgy meg fogjuk szólítani és én bízom abban, hogy azért az aranyosszéki székelyekben meg fog erősödni a jövőben a székely közösségi öntudat és egy jó együttműködés fog kialakulni közöttünk, várjuk különben őket a Székely Nemzeti Tanács eljövendő üléseire, hogy képviseljék Aranyosszéket.”

A Székely Nemzeti Tanács elnöke hozzátette: A demográfiai adatok alapján ma már nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen.

 Szilágyi Szabolcs összeállítása

mti/mtva