Címlap » Vezető » Főoldal » Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa 34. évfordulóján

Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa 34. évfordulóján

Óriáskerék az egykori pripjatyi vidámparkban. Fotó: Dana Sacchetti/IAEA/Wikimedia Commons

Április negyedike óta hatalmas erdőtüzek pusztítanak Csernobil környékén. Maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, emelik ki az erről szóló hírek. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be.

Szpartak Moszkva-Dinamo Kiev 2-2

Ez volt az aznapi eredmény. Abban az időben ez lehetett az egyik legfontosabb hír a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában. Debreceni Mihály ungvári újságíró mesélte, hogy aznap Csernovicban volt, Észak-Bukovina fővárosában.

Elindultunk, egy ilyen egy hetes kirándulásra és ugye huszonhatodikán történt meg a baj, s akkor játszott Kijevben a moszkvai Szpartak és kettő-kettő volt a meccs eredménye. Emlékszem rá, mert a csernovici Sport szállóban néztük a meccset. Természetesen aznap mi nem tudtunk semmiről semmit. (…) Semmiről senki nem tudott semmit.

Hivatalosan két halott

A Csernobiltól mintegy 8 kmre található Vörös Erdő. Fotó: Jorge Franganillo/Wikimedia Commons

A korai becslések 30-40 ezer halálesetről szóltak, végül az ezzel összefüggő betegségekben elhunytak számát 4000-re korrigálták. A helyi lakosok a sugárterhelésnek tulajdonítanak szinte minden egészségügyi problémát, ezért szerintük a Csernobillal összefüggő halálesetek száma lényegesen magasabb. Az első katasztrófáról szóló szovjet tévéhíradás szerint ketten haltak meg.

„Bizonyos külföldi hírügynökségek beszámoló szerint több ezren haltak meg Csernobilban. Az igazság az, hogy két ember halt meg. 197-en kerültek kórházba, ebből 49-et már kiutaltak. Minden vállalhat, kolhoz és szovhoz továbbra is normálisan dolgozik.” – mondták Szovjetunió lakosságának 1986-ban.

Slaggal mosták a házfalakat

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre következett be. Debreceni Mihály két hónappal a katasztrófa után járt ott.

Kijev nincs messze Csernobiltól. Egy hatalmas város, hát majdnem három milliós, és gyakorlatilag a város teljesen üresen állt. Üres volt. Az történt ugyanis, hogy aki csak tehette, az elhúzott Kijevből. Nekem az volt a furcsa, hogy slaggal mosták a házfalakat. (…) Döbbenetes volt a szovjet pártvezetésnek a hozzáállása a Csernobilban történtekhez, hiszen május elsején megtartották a hatalmas felvonulást, ahol nem csak felnőttek, hanem gyerekek is vonultak és kilencedikén a tök üres városban kerékpáros békeverseny volt.

Az új betonszarkofág kevéssel a befejezése előtt, 2016-ban. Fotó: Tim Porter/Wikimedia Commons

Másfél milliárd euró, száz év biztonság

Négy évvel ezelőtt új burkot helyeztek a sérült erőműre, amely az ígéretek szerint száz évre nyújt biztonságot. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú szarkofág 1,5 milliárd euróba került. Ukrajnában tavaly célul tűzték ki a vidék turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a turizmust.