A szabadság a börtönrácsok közötti rés

Nagy Bendegúz Lóránd kerekesszékes világutazó közel száz országban kóstolt bele a világ sokszínűségébe.

Az erdőszentgyörgyi születésű, Miskolcon élő építész és rehabilitációs szakmérnök harminc „világcsavargása” során közel száz országban járt, azaz gurult. „Engem a soha el nem fogyó testi fájdalomra adott dacválasz visz előre. Fájdalom elutasító pszicho-heroinista vagyok.” – vallja.
20 éves kora óta nem tud lábra állni, miután sportbaleset következtében megsérült a gerince, mégis, 1998-ban és 99-ben megnyerte a rangos Stockholm maratont. Hátizsákkal beutazta a fél világot, hol gyalogosan, hol négylábú állatok hátán, hol terepjárón. Kilenc nyelven kommunikál, de ismer néhány ázsiai, afrikai, dél-amerikai nyelvjárást is. A De Jure Alapítvány elnökeként a hátrányos helyzetűek érdekeiért küzd. Jelentős médiaszereplést tudhat maga mögött, rendszeresen publikál. Utazásait megörökítő fotóit többször kiállították. Nemrég megjelent Bendegúz, a kerekesszékes világjáró című, 436 oldalas kötetét 1000 fotóval illusztrálta.

Amikor utazom, rájövök, hogy a székemre akasztott kis táskán, meg egy másik minihátizsákon kívül semmi nem kell. Az égvilágon semmi nem hiányzik abból, ami itthon megvan. Néha még a nevemet is elfelejtem, nem érdekes, hogy ki vagyok, mi vagyok. Mégis, olykor olyan beszélgetések jönnek létre egy pillanat alatt, hogy olyan mélységig el lehet jutni, ami itthon még a családban sem tipikus. A szabadság a börtönrácsok közötti rés. Mindenkinek annyi szabadsága van, amennyit feszít magának a rácsok között.

Szeretek utazni és szeretek szenvedni is. Ez a fajta utazás szenvedéssel jár. Szudánban kémkedéssel vádoltak, ki akartak végezni, napokig kínoztak. Ez a fehér ember- kerekesszék- fényképezőgép kombináció elég veszélyes tud lenni sok helyen.

Rég olvastunk úgy könyvet a családban, hogy egymás kezéből kapkodjuk ki. Becsuktad? De jó, megkaparintom én! Bendegúz, a kerekesszékes világjáró tette ezt velünk, aki a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre hozta el utazásai dokumentumát. Ebből, karosszékturistaként, Afganisztánt, Thaiföldet, Laoszt, Vietnamot, Kambodzsát, Kongót, Etiópiát, Szudánt, Panamát, Kolumbiát, Ecuadort és Perut ismerhetjük meg alulnézetből, úgy, ahogy útikönyvekben nem találkozunk velük.
A hátizsákos, „mezei” turistát se szeri, se száma kalandjairól képtelenség fél óra alatt kifaggatni, de egy elnagyolt portré felvázolására talán jutott időnk a könyvvásáron.

Szerkesztő: Csatári Melinda

Articol editat de csatari.melinda, 25 május 2018, 16:06 / actualizat: 3 július 2020, 13:22