Észak-Bihar, Érmellék, rég és most
A magyar történelem, nyelv és irodalom bölcsőjének is nevezhető Észak-Bihar, illetve az Érmellék vidéke.
Mindkét tájegységet olyan ősi települések nevei fémjelzik mint Nagyvárad, Bihar, Diószeg, Székelyhíd, Érmihályfalva, Szalárd, Szalacs – hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Ez a terület, amely ma is a Székelyföld után a második legnagyobb magyar tömb Romániában, sok évszázados zaklatott és változatos történelmet tudhat magáénak. Mint örökös határvidék, avagy összekötő kapocs Erdély és Magyarország, majd Románia és Magyarország között, sajátos társadalmi, történelmi, gazdasági fejlődési-átalakulási ívet járt be a terület.
Azt is mondhatnánk, hogy a legjelentősebb magyar hercegek és királyok szülőhazája és kiindulópontja, de a magyar irodalmi nyelv, valamint számos író és más más alkotóművész is ezeken a tájakon született. Felső- avagy Észak-Bihar bármelyik részét és történelmi időszakát is veszik górcső alá a kutatók, érdekes és tanulságos eredményekre jutnak.
Ez történt Csorba Mihály történésszel is, aki Centrális helyek a középkori Észak-Biharban címmel tartott előadást a Kolozsváron megrendezett Történelem, civilizáció, kultúra elnevezésű konferencián. A vele készült beszélgetésből azonban nemcsak a régió múltjára, hanem a jelenre vonatkozó kérdések is felmerülnek.
Romat Sándor régész Régészeti adalékok az észak-bihari centrális településekhez címmel tartott előadást Kolozsváron ugyancsak a Történelem, civilizáció, kultúra elnevezésű konferencián. Ebből további, igen érdekes adatokhoz juthattunk a térségről, ezúttal elsősorban a régészeti kutatások tükrében.
Riporter: László Tibor
Articol editat de laszlot, 21 március 2018, 18:57 / actualizat: 5 július 2020, 16:32
