Arany nélkül is aranyat ér
Gruber Gyula Verespatakon töltötte gyermekkorát, amikor az ősi aranybányász település még nyugodt mindennapjait élte, dolgos, vidám embereivel.
Szerkesztő: csatari.melinda, 2017 október 6, 15:24 / actualizat: 2025 február 25, 12:54
A nyugalmazott építészmérnök 1989-ben települt át a magyarországi Szekszárdra, miután több, mint két évtizedig Kolozsvár neves szakembere volt. Az ő nevéhez fűződik például a Centrál áruház, a Belvedere szálló, az Ifjúsági Ház, a Megyei Rehabiltációs Kórház és számtalan tömbház megépülése, de más településeken is épületek sora őrzi keze, lelke, tudása nyomát. Vendégünkkel szíve csücskéről beszélgetünk, az ősi aranybányász településről, a 131-ben már említett Alburnus Maior-ról.
Műsorunkat Gruber Gyula Verespatak-ihlette festményeivel illusztráljuk, érdemes egy pillantást vetni rájuk!
„1947-ben jöttem el Verespatakról, de a vakációkat továbbra is ott töltöttem. Az a szabadság, ami ott volt, s a hegyek, s a gomba, s az áfonya és a futball…annál szebb vakációt nem kívánok senkinek.”
„A zúzdáknál porrá zúzták az ércet, elkezdték mosni nagy, íves, furcsa tepsikben, s mivel az arany súlyosabb, mint a víz, a tepsi mélyedésében leülepedett. Nem tudom miért, de nyúllábbal szedték ki onnan, majd higanyt adtak hozzá és hevítették. Anyám és nagynéném otthon a nyárikonyhában vacakolt vele, volt vagy ötven deka aranyuk, talán leejtették, s az arany, mint a tűzijáték, úgy repült szerteszét, a fele elprédálódott.”
„Tönkretettek egy kétezer évesnél régebbi települést, ahol élt három-négyezer ember. Szélnek eresztették őket, ellehetetlenítették a megélhetésüket. Most fenn voltam Verespatakon, hát ott csak kóbor kutyákat láttam, embert nem. Porladnak a műemléképületek. Tönkrevágtak egy közösséget. Annak mi az értéke, kérdem én…”
„Aznap, amikor a nővérem született, apám talált egy nagy aranyrögöt. Anyám faricskált belőle, s vitte Kolozsvárra, vett rá élelmiszert. A piacon ötven gramm aranyért vett egy nagy disznót.”
„Úgy tartották a verespatakiak, hogy az arany és az ördög kéz a kézben jár. A mi családunkban elég sok bajt okozott az arany. Azt mondom, hogy az az egész környék, aranyon kívül is aranyat ér. Szép, csendes, nyugodt, most olyan kihalt…”
Szerkesztő: Csatári Melinda
