Címlap » Vezető » Főoldal » Sárospatak: egy kisváros mint kulturális nagyhatalom

Sárospatak: egy kisváros mint kulturális nagyhatalom

Bolvári-Takács Gábor után Bordás Istvánt Sárospatak és általában a zempléni térség más hagyományairól, kulturális kincseiről és a sárospataki szellem titkairól faggattuk.

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius.

Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához).Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Bordás István a Zempléni Múzsa című, Sárospatakon negyedévenként megjelenő társadalomtudományi és kulturális folyóirat igazgatója és egyben egy, a városban működő egyik képtár vezetője. A Zempléni Múzsa című lappal már megismekedhettek tegnapi műsorunkban amikor főszerkesztőjével Bolvári-Takács Gáborral hallhattak interjút. Ezért ma Bordás Istvánt Sárospatak és általában a zempléni térség más hagyományairól, kulturális kincseiről és a sárospataki szellem titkairól faggatjuk, megpróbálván minél átfogóbb képet kapni ezekről. Természetesen nem maradhatott ki a beszélgetésből a kolozsvári és a sárospataki hagyományok közös vonásaira és a két település közötti kapcsolatrendszer fejlesztésére vonatkozó kérdés sem.