Címlap » Vezető » Főoldal » „Ahova megy a versmondás, oda megyünk mi is”

„Ahova megy a versmondás, oda megyünk mi is”

Hangzó csodával zárult vasárnap délután a hetedik Kolozsvári Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozata.

A közösségi versmondás apropóként szolgált arra is, hogy minél több kolozsvárival beszélgessünk a csodáról.

(Fotók: Bethlendi Tamás)

Filep Zolna tavaly még csak kétéves volt, de nagyon élvezte a Hangzó csodát. Akkor inkább csak tapsolni tudott, de most tartotta a papírt, és valamiket mondikált, mintha szavalt volna – ez is bizonyítja, hogy a közösségi élmény őt is magával sodorta. Arany János Családi kör című verse az egyik kedvence, így örömmel kapcsolódott be az esemény előzetes népszerűsítésébe is.

Wiesler Zsuzsa néni is csodálatosan érezte magát. Mihelyst megérkezett a Fogoly utcába, kezébe kapta a papírt, innen tudta meg, hogy ezúttal melyik verseket szavaljuk.

Voltunk a Bánffy-palota udvarán, esőben, ernyővel, voltunk itt is ernyővel… Ahova megy a versmondás, oda megyünk mi is – jegyezte meg Zongor Éva.

Erdélyi Tünde mindig fantasztikusan érzi magát a közösségi versmondáson, úgy véli, itt mindannyiunknak okunk van elérzékenyülni. Eszébe jutottak gyermekkori emlékei, ahogyan otthon beszéltek a Családi körről, mindaz, amit kedvenc magyar tanárnőjétől hallott, a verssel kapcsolatos paródiáik…

Milyen jó, hogy pozitív, jó dolgokért, kultúráért is össze tudunk gyűlni, nem csak valami ellen… Lám, azért is, hogy kellemesen, jól érezzük magunkat – mondta Horváth Anna.

A Balázs Attila református lelkipásztor, a KVART Egyesület vezetője, Molnár Levente színművész, valamint kollégánk, Szilágyi Szabolcs rádiós szerkesztő alkotta szervezői triumvirátussal is beszélgettünk a Kontűrben a Hangzó csoda „hozzávalóiról”, és megmutattuk azt is, hogy rádiós magnóink miként örökítették meg ezt a csodálatos összejövetelt.