Irány India!
Márciusban sokan ábrándoznak már a nyaralásról, térképet böngésznek, garasokat számolgatnak. Kasza Izabellának a Mikulás teljesítette régóta dédelgetett vágyát: egy indiai utazást. Ő nemcsak turistaként, szociális munkásként is szemlélte az ott elétáruló furcsa, színes világot.
„India a színek, az ízek, az érzések kavalkádja. Nem gondolom, hogy a belső békémet egy ashramban kellene keresnem, ahogyan nagyon sok nyugati ember teszi. Engem az érdekelt, ami tényleg merőben más, mint Európa. Nem jelentett kulturális sokkot, megpróbáltam szeretettel, nem kritikusan szemlélődni. Ha mindenütt észre akartam volna venni a hiányosságokat, hosszú listám lehetne arról, ami nem működik, ami nem jó. De én azt néztem, amit látni szeretnék.”– mondja Kasza Izabella.
Búcsúzáskor úgy köszönt el a Rádió kapujában, hogy: „Namaste!”. Az indiai köszöntés koreográfiája: a kezeket egymáshoz illesztik a mellkasuk előtt, mintha imádkoznának, a másik szemébe néznek, és derékból kissé meghajolnak. Jelentése: meghajlás, hódolat, tisztelet az emberben lévő isteni lélek előtt.
Szerkesztő: Csatári Melinda
Articol editat de csatari.melinda, 10 március 2017, 16:12 / actualizat: 6 augusztus 2020, 7:48
