Miért forrong éppen most Dél-Európa nagy része?
Az európai városokban tüntető fiatalok közös problémája, hogy egyre kevésbé érzik valósnak azt a társadalmi ígéretet, miszerint a tanulás, a diploma és a munka megélhetést nyújt - mondja Ady András külpolitikai elemző.
Franciaországban a hétvégén utcai zavargások és fosztogatások is történtek. Hétfő este kijárási tilalmat vezettek be a hatóságok több nagyvárosban. Albániában korrupciós ügyek miatt indultak tiltakozások, de a fiatalok már ott is a megélhetési nehézségek miatt tüntetnek. A francia és az albán fiatalok után Észak-Olaszországban is utcára vonultak az emberek. A megélhetési és lakhatási válság Portugáliában is tüntetésekhez vezetett, a hónap elején pedig Spanyolországban zajlottak erőszakos demonstrációk.
Petárdákkal, üvegekkel és kövekkel is dobálták a hétvégén a rendőröket Milánóban. A demonstráló fiatalokat gumibotokkal, könnygázzal és vízágyúval próbálták megfékezni a rendőrök. A tiltakozást eredetileg a magas megélhetési költségek váltották ki, illetve a megdrágult üzemanyagárak és az adóemelések. Milánó mellett több más Észak-olaszországi városban: Torinóban, Bolognában és Bergamoban is tüntettek. Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni közösségi oldalán azzal reagált, hogy tisztelettel tekint a békés tüntetőkre, a rongálást azonban elítéli.
A hétvégén Albániában is folytatódtak a kormányellenes demonstrációk, százakat vettek őrizetbe. A tüntetés a szocialista miniszterelnök korrupciós ügyei miatt indultak. A tiltakozási hullám a középiskolások és egyetemisták csatlakozásával erősödött fel. A diákok jobb oktatást, nagyobb anyagi támogatást és több, illetve jobb munkalehetőséget is követelnek. Erőszakos összecsapásokról számoltak be a fővárosból, Tiranából: a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. A miniszterelnök azt mondta, támogatja a tiltakozáshoz való jogot, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a maszkot viselő, üzleteket megrongáló személyek bűncselekményt követnek el, és felelősségre vonják őket. A kormányfő jelezte, hogy nem mond le, konzervatív ellenfeleit azzal vádolta, hogy azok szítják az utcai feszültséget.
Október elején Barcelonában is elszabadult az erőszak, a lakhatási válság miatt tüntettek. A város központjában súlyos zavargásba torkollt a demonstráció. Az országos felháborodást a 87 éves Maricarmen Abascal kilakoltatása váltotta ki. Az idős asszony nem sokkal ezt követően elhunyt. Az ebből fakadó tömegdemonstrációk miatt végül előrehozták az általános választásokat Spanyolországban.
A magas megélhetési költségek miatt tüntettek a hétvégén Portugáliában is. Több ezer ember gyűlt össze Lisszabonban, Portóban és más városokban is. Az emberek azt hangoztatták, hogy nem tudnak tovább így élni. A bérek nem tartanak lépést a megnövekedett megélhetési költségekkel, a fiatalok körében pedig egyre súlyosabb a lakhatási probléma – ezt hangoztatják a tüntetők. Az Euronews szerint Portugáliában a lakhatási válságot jelzi, hogy az elmúlt 10 évben a lakásárak csaknem 240%-kal emelkedtek.
Franciaországban is folytatódtak a tüntetések, szemeteseket gyújtottak fel maszkos fiatalok Párizsban. Az oktatás rossz helyzete és a magas megélhetési költségek miatti tüntetések újra zavargásokká fajultak. A francia belügyminiszter szerint Párizsban vasárnap éjjel 350 embert vettek őrizetbe a hatóságok. A rendőrség több francia városban is elvesztette az irányítást, mert nem jól mérték fel, hogy mennyien vonulnak majd utcára. A tárcavezető benyújtotta lemondását, de a kormányfő nem fogadta el. Macron felszólított minden politikai pártot és szakszervezetet, hogy ítéljék el az erőszakos megmozdulásokat. A regionális vezetőknek pedig korlátozások bevezetését javasolta. Ezek viszont csak tüneti intézkedések – mondta a Tetőterasz című műsorunkban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.
A fiatalok azért tüntetnek, mert egyre nehezebben tudnak önálló életet kezdeni – mondta rádiónknak Ady András külpolitikai elemző.
Az európai városokban tüntető fiatalok közös problémája, hogy egyre kevésbé érzik valósnak azt a társadalmi ígéretet, miszerint a tanulás, a diploma és a munka megélhetést nyújt – részletezte az elemző. Ady András szerint a politikai szereplők a saját érdekeik mentén magyarázzák a tüntetéseket, miközben az eredeti követelések háttérbe szorulhatnak. Arra is figyelmeztetett, hogy a hatósági fellépések szigorítása még tovább szíthatja a tüntetők feszültségét.
Az elemzőt arról is kérdeztük, hogy hasonló tüntetések mekkora eséllyel jelenhetnek meg Romániában.
Birtalan Albert
