A kereső ember és művész: Kun György

Metamorfózis címmel szoborkiállítás nyílt július 14-én, a Korunk Galériában. Kun György kolozsvári szobrászművész fémből, fából, betonból és gipszből készült, figuratív és absztrakt munkái költöztek be ide néhány hétre, hogy ízelítőt kínáljanak a formák világát s az emberi lét mélyrétegeit kutató szubjektum különleges megnyilatkozásaiból.

A megnyitó meghitt hangulatban, barátok, pályatársak, ismerősök részvételével zajlott. Kun György munkásságát Kolozsi Tibor szobrászművész méltatta, aki sajátos kalandnak nevezte a művész pályafutását.

Mindenhol jelen van a bölcs ember, aki ismeri valahol a dolgok mélyebb értelmét. A szobrászat eszközével ez egy járható út, tehát felfedezhető egy mélyebb valóság, amely a formák jelentését tartalmazza.

Ennek a spirituális-művészi útkeresésnek egyik meghatározó élménye volt Kun György indiai látogatása. Az, ahogyan az ottani ember szinte istenségnek kijáró imádattal tiszteli a szobrokat, rádöbbentette, hogy ezek igazi mágikus erővel bírnak.

Talán itt van a metamorfózis, amivel én kapcsolódok. A metamorfózis, a csodálat által a szobor valójában aktualizálódik, de hogy esztétikai vagy vallási szinten, azt mindenki maga dönti el.

Hogy a szobroknak különleges hatása van az emberekre, bizonyítja a mérhetetlen rombolás is, amelyre főleg a két világháború között bőven volt példa szerte Európában, de még napjainkban is gyakran hallani megrongálásukról. Kun György a híres Donát-szoborral kapcsolatos élményét mesélte el.

Számomra egy nagy ütés volt, mikor a szobor rombolását láttam, s nem tudtam elképzelni, hogy miért zavarja az embereket a szobor annyira, és kevésbé például a festmény. S akkor elmagyarázták nekem: igen, a szobornak van egy különleges mágiája, azáltal, hogy a térben, a mi életterünkben helyet foglal, és ott létezik. Nemcsak tömege van, hanem van egy energiája is. Főleg az építészetben ezt ma már tudják, hogy bizonyos stílusú házakat, bizonyos formákat hogyan jó, vagy hogyan nem szabad építeni, mert az az emberi mikrokozmoszra hatással van.

Ugyanez történik a  szobrokkal is. Ezért léteznek az egyiptomi, az indiai vagy a görög művészetekben azok a szigorú szabványok, amelyeket kötelező módon be kellett tartani egy szobor készítésekor. Ma már sokkal nyitottabb a világ a formatervezés meg a formák sajátosságai iránt, de én azt mondom, hogy ezekre a köztéri formákra vagy épületekre nagyon oda kell figyelni, mert a  forma energiája nem áll meg a tömeg felszínén, hanem tovább terjed, és hatással van  a környezetére.

Hogy milyen öntörvényűvé válik a mondanivalót a térbe kivetítő anyag és forma együttese, arról nemcsak a Galéria udvarán elhelyezett munkák mesélnek. A két teremben a nagyobb alkotások mellett üvegdobozba zárt kisplasztikák is helyet kapnak, monumentális kisplasztikák, ahogy a  művész nevezi őket, amelyekben ott szunnyad egy-egy lehetséges köztéri szobor mágikus ereje is.

Kun György számára a szobrászat létforma s egyben életfilozófia. Arra a kérdésre, hogy melyik stílusirányzathoz tartozónak véli magát,a  következőket válaszolta Juhász Évának:

Kun György kiállítása három hétig, naponta 11 és 17 óra között látogatható a Rákóczi út 52. szám alatti Korunk Galériában.

Articol editat de juhaszeva, 16 július 2016, 12:11 / actualizat: 17 július 2016, 12:18