Brexit-vita az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament tegnap rendkívüli plenáris ülésen vitatta meg a brit kiválási népszavazás nyomán kialakult helyzetet.
Közös érdek, hogy az EU és Nagy-Britannia konstruktív és kölcsönösen előnyös viszonyban maradjon egymással. Az elhúzott politikai patthelyzet senkinek sem jó – mondta a tanácsi soros elnökséget képviselő Jeanine Hennis-Plasschaert, aki azt is hozzátette: elegendő időt kell adni az Egyesült Királyságnak, hogy összeszedje magát és meghozza a szükséges döntéseket. Most Európa egyik dolga az, hogy meggyőzze polgárait, az egység marad a legjobb megoldás.
Tiszteletben kell tartani a brit emberek döntését, ugyanakkor kell, hogy következmények legyenek – mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, aki arra kérte a brit kormányt, hogy a bizonytalanság eloszlatása végett mihamarabb tisztázza a helyzetet. Ha nincs értesítés, nincs tárgyalás – mondta a Bizottság elnöke, megerősítve, hogy nem lesznek titkos vagy informális tárgyalások Londonnal.
„Nem hagyunk cserben titeket!” – ígérte a zömében maradáspárti brit ifjúságnak Manfred Weber, az EPP német frakcióvezetője, aki szerint a populisták nyerték a népszavazást. „Szégyellje magát!” – mondta Weber Nigel Farage-nak, akit kampányígéretei miatt hazugnak nevezett.
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakcióját vezető német Gabriele Zimmer kijelentette: képviselőcsoportja az önkritika hiánya miatt nem ért egyet a benyújtott állásfoglalási indítvánnyal. A pénzügyi válság, ahogy brutálisan elbántak Görögországgal, Olaszországgal és másokkal – mindez rossz emlékeket hagyott az emberekben. Pontosan a munkájukat, nyugdíjukat, egészségügyi ellátásukat féltő britek szavaztak a kilépésre. „Az EU azt mutatta, hogy nem tudja megvédeni polgárait a globalizáció veszélyeivel szemben” – szögezte le a frakcióvezető.
„Ma egy új projektet lehet indítani, de ne csodálkozzunk, ha Dániától kezdve Írországon át Görögországig nagy a gyanakvás” – fogalmazott Philippe Lamberts, a zöldek belga vezetője. „Vissza kell térni az európai projekt gyökereihez; békét és fenntartható prosperitást kell nyújtani a polgároknak!” – hangsúlyozta.
„Önök még mindig tagadásban élnek” – mondta felszólalásában Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport brit szónoka, aki azt jósolta, hogy nem Nagy-Britannia lesz az utolsó ország, amely kilép az EU-ból. Arra figyelmeztetett, hogy ha az Unió elutasítja, hogy értelmes kereskedelmi megállapodást kössön, akkor annak következményei sokkal rosszabbak lesznek magára az EU-ra nézve. A brit népszavazást a berlini fal lebomlása óta történt messze legfontosabb történelmi eseménynek, a brit szavazók segélykiáltásának nevezte Marine Le Pen, a Nemzetek és Szabadság Európája csoport frakcióvezetője. Ugyanezen frakció holland képviselője, Marcel De Graaff szavai szerint június 23-a a felszabadulás fantasztikus napja a britek számára, és egyben egy hamvába holt politikai projekt végnapjainak kezdete. Felszólította Juncker elnököt és az egész Bizottságot, hogy testületileg mondjanak le. „A politikai és gazdasági integrációt meg kell állítani, az EU szétszedését el kell azonnal kezdeni” – mondta a képviselő.
A képviselők felszólalásaira reagálva Hennis-Plasschaert a következőket mondta: „Ebben a helyzetben nem több vagy kevesebb Európára, hanem jobb Európára van szükség. Egyértelmű, hogy azonnal cselekednünk kell. Az Unió csak akkor létezik, ha a polgárok milliói állnak mellette, és ezt a támogatást nem lehet biztosra venni. Egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni a mostani kihívásokkal.”
Articol editat de banyai.margo, 29 június 2016, 09:28 / actualizat: 29 június 2016, 12:14
