Látogatóban a Rigó család mézeskalács házikójában
Rigó Ildikó
A magyar mézeskalács története a középkorba nyúlik vissza. A búcsúk és vásárok nyüzsgő forgatagának keresett portékái, a mézesbábok, huszárok, kardok, tányérok, színes tükrösszívek nemcsak ízletes csemegék, de ajándéktárgyak, a „mátkától” kapott, sokáig őrzött emléktárgyak is.
Amikor elkezdődött a cukorkagyártás, a cukrászsütemények készítése, az újdonsült nyalánkságok mellett a mézeskalács háttérbe szorult. A huszadik század elején hanyatlani kezdett a mesterség, ám mostanában ismét sokan keresik a mézeskalácsosokat, akik a hagyományokat immár új elemekkel is gazdagítják.
A bonchidai mézeskalácsos Rigó család, Ildikó, Attila és gyermekeik: Katalin és Adorján ezt a régi, családi örökségként rájuk hagyott mesterséget támasztotta fel, sikerrel. Aki vásárokban, városnapokon, ilyen-olyan rendezvényen kóstolta már finom portékájukat, annak nem kell különösebben ecsetelni, hogy Rigóék a lelküket is belesütik a mézeskalácsba. A konyhatitkokról Rigó Ildikót faggatjuk. Szerkesztő: Csatári Melinda.
Articol editat de , 21 november 2014, 17:43 / actualizat: 5 augusztus 2020, 12:18
