Zenetér: Mosolygós kórustalálkozó
Gyermekeknek, kisebbeknek és nagyobbaknak, minden napra kijárna a jókedv. Ha hiszik, ha nem, nincs ehhez feltétlenül szükség finom fagyira vagy csokira: a jókedv, a vidámság bebiztosításának tudjuk itt a Zenetérben egy bombabiztos módját: ez az éneklés. És ha történetesen többen énekelnek együtţ csapatban, magyarán kórusban, a jókedv is fokozódhat. Elfeleledtethet rossz időt, rosszkedvet.
Ha nem hiszik, utánajárhatunk együtt, itt a Zenetérben. Segítenek nekünk a beszédesebb kedvű énekkarosok és karnagyok.
Mosoly és ének – a rosszkedv biztos ellenszere
Erről legutóbb az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében elnevezésű gyermekkórus találkozón győződhettünk meg, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség nyolcadik alkalommal rendezett meg.
Május 16-án háromszáznál is több gyermek fújta vidáman a hangulatos kórusműveket Belvárosi Unitárius templomban.
„Aki énekel, annak elszáll a rosszkedve” – mondta köszöntőjében a házigazdák nevében Jobbágy Júlia lelkész.
Mi pedig megpróbáltuk kideríteni: vajon tapasztalják-e az énekkarosok kóruspróbákon, szereplésekkor, hogy az énekés valóban elűzi a rosszkedvet?
Szabó Csilla karnagyról, az Aradi Csíky Gergely főgimnázium gyermekkarának vezetőjéről például az énekkarosok „súgták” meg, hogy koncerteken, beintés előtt nemegyszer „smiley” mosolyog rájuk vidámítóan a tenyerén.
„A mosoly jól bevált ellenszere rosszkedvnek vagy fáradságnak” – véli Balogh Őrs, a S. Toduta Zenei főgimnázium Füle-mi-lá kórusának vezetője:
Nem fülemüle: füle-mi-lá
Balogh Őrs karnagytól azt is megkérdeztük, vajon pozitívan hatott-e a gyerekekre, hogy most már egy ilyen szépen csengő, fantáziadús neve van a kórusnak?
A Szilágysomlyói Szederinda hagyományőrző citeraegyüttes és művészeti vezetője, Gáspár Attila soha nem hiányzik a gyermekkórus találkozókról, és a citerások jókedve is töretlen.
„Egy nap, amelyet az éneklés szépít meg”
– mondotta Tóth Guttman Emese. A Dalosszövetség elnöke emlékeztett arra is, hogy a gyermekkórus találkozót Guttman Mihály kezdeményezte, a rendezvény helyszíne pedig évente változik: sor került rá már Temesváron és Kézdivásárhelyen, Szilágysomlyón és Aradon, sőt, Sepsiszentgyörgyön és Nagybányán is. Idén, lévén Kolozsvár ifjúsági főváros és számtalan rendezvénnyel „fiatalodik”, természetesen kincses városunkra esett a választás.
Arról is szó esett, vajon mit gondolnak a kórusok és karnagyok: hasznos lehet-e az, hogy a Dalosszövetség minden évben összehozza a kórusokat egy-egy találkozóra?
Vidáman szóltak a kórusművek a találkozón, és bizonyára vidáman szóltak a dalok, miközben Aradig és Szilágysomlyóig gurultak az autóbuszok. A Füle-mi-lá fellépését az is különlegessé tette, hogy a kórus zenekari kíséretre isalapozhat, így megszólaltathatta Pergolesi Stabat Materének egy tételét.
Minden jó, ha a vége jó – szoktuk mondogatni, ezúttal azonban a kórusosok szerint minden jó volt.
Kár, hogy a Nagyenyedi Bethlen kollégium Kakukkszó gyermekkara és a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum gyermekkara nem tudott eljönni a találkozóra. Előbbiek egyebek mellett elénekelték volna nekünk, hogy milyen a „szúrós” gombóc, utóbbiaktól pedig csángó dépdalcsokrot is hallottunk volna. No de sebaj! Legközelebb pótolják.
Szerkesztette: Benkő Judit
Filmezte: Tóth Guttman Elemér
Szerkesztő: benko, 2015 június 4, 22:19 / actualizat: 2015 június 5, 19:38
