Élő folyó, élhető város?
Kolozsvár életében a Kis-Szamos egyszerre természeti adottság és kiaknázatlan lehetőség: jelen van, mégis gyakran háttérbe szorul a városi térhasználatban. Az elmúlt években nagyszabású fejlesztések indultak a partok átalakítására, amelyek egyszerre ígérnek élhetőbb köztereket és váltanak ki szakmai és lakossági vitákat. Vajon közelebb került-e a város a folyóhoz, vagy épp távolabb?
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 augusztus 24, 13:16
Kolozsvár és a Kis-Szamos: élő folyó, élhető város címmel tartottak kerekasztal beszélgetést a 17. Kolozsvári magyar Napokon
Kolozsvár életében a Kis-Szamos egyszerre természeti adottság és kiaknázatlan lehetőség: jelen van, mégis gyakran háttérbe szorul a városi térhasználatban. Az elmúlt években nagyszabású fejlesztések indultak a partok átalakítására, amelyek egyszerre ígérnek élhetőbb köztereket és váltanak ki szakmai és lakossági vitákat. Vajon közelebb került-e a város a folyóhoz, vagy épp távolabb?
A Guttmann Szabolcs építész moderálásával lezajlott beszélgetés további résztvevői Sisak Tamás, Ványolós Endre és Kulcsár András Levente építészek voltak, akik arra keresték a választ, hogy milyen irányba alakul Kolozsvár és a Kis-Szamos kapcsolata – és mi hiányzik még egy valóban élhető, hozzáférhető folyóparti városhoz.
A rendezvény az Európai Unió Kreatív Európa programja által támogatott CO-VISION c. projekt keretében valósult meg, amely a természeti örökség és a digitális művészetek kapcsolatára összpontosít, különös tekintettel a klímaváltozás sürgető kihívásaira. A 11 országban zajló nemzetközi együttműködés helyi témája a Kis-Szamos természeti örökségének feltérképezése, védelme és népszerűsítése, amelyet digitális műalkotások révén mutattak be a közönségnek.
Összeállításunkban Guttmann Szabolcs és Kulcsár András Levente válaszolt a Kolozsvári Rádió kérdéseire.
Riporter: László Tibor
