„Ez a tiltakozás nem a bérekről szól, hanem a közegészségügyi rendszer jövőjéről”
Országszerte sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók. A Sanitas szakszervezet vezetője sajnálja, "de ide jutottak".
Ma általános sztrájkba léptek az egészségügyben dolgozók. A Sanitas szakszervezet kezdeményezésére az ország mintegy 400 kórházában csak a tevékenység egyharmadát biztosítják, de a sürgősségi eseteket továbbra is ellátják.
Az egészségügyi alkalmazottak elégedetlenek az új közalkalmazotti bértörvény-tervezettel, a személyzethiány okozta munkakörülményi hiányosságokkal valamint a tavaly elrendelt létszámstoppal. Az általános sztrájk meghatározatlan ideig tart.
A Sanitas Egészségügyi Szakszervezet országos elnöke, Iulian Pope a betegek megértését kérte, hangsúlyozva, hogy a tiltakozással az egészségügy jövőjéért küzdenek. A szakszervezeti vezető a román közszolgálati rádiónak nyilatkozott ma reggel. A szöveges fordítás alább olvasható.
– Ma az egészségügyi intézményekben a megszokott tevékenységnek csupán a minimum egyharmadát végzik el. Ez azt jelenti, hogy a krónikus betegek, vagyis azok, akik nem sürgősségi ellátásra szorulnak, ma kellemetlenségekkel szembesülnek, és ennek a következményeit is viselniük kell. Ez a valóság. Arra kérjük őket, hogy legyenek megértőek, és értsék meg: ez a tiltakozás nem a bérekről szól, hanem a közegészségügyi rendszer jövőjéről.
Úgy tudom, hogy ma is folytatódnak az egyeztetések az Egészségügyi Minisztérium szakértői csapatával. Továbbra is ugyanazok a témák lesznek napirenden?
– Igen. Ma szakmai egyeztetésünk lesz az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel, és az egészségügyi rendszer általános problémáiról tárgyalunk. Úgy tűnik, lassan elkezd megmozdulni valami. Gondolok itt például az állások felszabadítására. Az egészségügyi miniszter tegnap este, a Cotroceni-palotában tartott találkozón arról tájékoztatott bennünket, hogy elkészült egy memorandum 7800 új állás betöltéséről. Ennél is fontosabb, hogy a parlament rendkívüli ülésszakán megpróbálja rendezni ezt a helyzetet, hogy a kórházak ott vehessenek fel új alkalmazottakat, ahol valóban szükség van rájuk, anélkül hogy ehhez minden alkalommal a kormány jóváhagyására és hosszas bürokratikus eljárásra lenne szükség. Elsősorban erről fogunk tárgyalni az Egészségügyi Minisztériumban, ugyanis számos egyéb olyan probléma van, amelyet ez az ideiglenes kormány nem jogosult rendezni. Ezt egy bírósági döntés is megerősítette: a Bukaresti Ítélőtábla nekünk adott igazat. Jelenleg ez a helyzet, és a politikai bizonytalanság bennünket is érzékenyen érint minden fontos témában.
De hogy jobban megértsük, hogy mi történt az egészségügyi rendszerben: például mióta vannak befagyasztva az állások?
– 2023 óta folyamatosan be vannak fagyasztva az állások. Csak memorandum alapján lehetne feloldani ezt a korlátozást, de ez nagyon nehézkes. Kiderült ugyanis, hogy amíg minden egyetlen aláíráson múlik, addig ezek az állások nem szabadulnak fel. Az Egészségügyi Minisztérium már a harmadik memorandumot készítette el – a tegnapival együtt –, de egyiket sem hagyták jóvá. Sajnos egy cinikus kormányról beszélünk. Önök is láthatták: az Egészségügyi Minisztérium és a kórházak által kért 7600 állásból a múlt héten mindössze 22 ápolói állást engedélyeztek, mégpedig a katonai egészségügyi szolgálatok számára. Ilyen körülmények között a rendszer nem tud megfelelően működni. Óriási nyomás alatt áll, és nagy szükség van a szakemberekre. Ez a folyamatos bizonytalanság csak tovább gyorsítja a szakemberek elvándorlását a romániai állami egészségügyből. Ennek pedig végső soron elsősorban a betegek látják a kárát, hiszen így egyre nehezebben jutnak hozzá a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz.

Sztrájk Máramaros megyében
Igen, azt hiszem, ez az egyik legnagyobb probléma: hogy az orvosok és az ápolók továbbra is elhagyják az országot. Azt mondta, az állások 2023 óta be vannak fagyasztva. Ez idő alatt azért sikerült itt-ott feloldani ezt a korlátozást?
– Igen, voltak olyan esetek, amikor memorandum alapján feloldották a létszámstopot. 2023-ban például sikerült tízezer állást felszabadítani. De ennek kiszámíthatónak kellene lennie. A kórházaknak fejleszteniük kell a szolgáltatásaikat, szakembereket kell tudniuk felvenni, hogy teljesíteni tudják a szerződésben vállalt feladataikat az egészségbiztosító felé. Most pedig azt látjuk, hogy miután nem sikerült csökkenteni a béreket, inkább a kórházak finanszírozását próbálják megkurtítani. Ahogy már mondtam, a romániai állami egészségügy sajnos komoly nyomás alatt áll, és ez a kormány így kezeli a helyzetet. Csak hideg számokról, százalékokról folyik a vita. Az emberekről viszont szinte soha. Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk. A romániai lakosságnak joga van a minőségi egészségügyi ellátáshoz, az egészségügyi dolgozóknak pedig kiszámítható jövedelemre van szükségük.
Nem fogadjuk el azt az érvelést, hogy „senki sem veszít”, vagy hogy majd kompenzációt kapnak. A dolgozók ezt nem fogadják el. A Sanitas Szakszervezeti Szövetség ezért ma biztosítja számukra ezt a lehetőséget: az általános sztrájkot. Ez a tiltakozás legerősebb formája, és sajnos mára idáig jutottunk.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy minőségi egészségügyi ellátásban részesüljünk, főleg úgy, hogy a dolgozók által fizetett egészségbiztosítási járulék európai összehasonlításban is igen magas. Az ügyvivő egészségügyi miniszterrel, Cseke Attilával találkoztak már? Vagy terveznek még egyeztetést?
– Igen. Tegnap este egyeztettünk, és mára megbeszélést is összehívtunk a minisztérium szakértőivel. Az ügyvivő egészségügyi miniszter nincs könnyű helyzetben, mert nem vezethet be új szakpolitikai intézkedéseket, és nem tud minden problémát megoldani. Ő maga sem tudja, meddig marad miniszter, hiszen csak ideiglenesen tölti be a tisztséget. Őszintén szólva nagyra értékeltem a múlt heti megszólalását, mert igazat adott nekünk: azt mondta, hogy a Munkaügyi Minisztérium által javasolt új bértörvény nem megfelelő az egészségügyi rendszer számára.
Ez sokat segített nekünk, mert az Egészségügyi Minisztérium szakemberei is ugyanazt mondták, amit a Sanitas Szakszervezeti Szövetség már két hónapja képvisel. Mi már májusban elindítottuk ezt a kezdeményezést. Értesítettük a kormányt, értesítettük a minisztériumokat és a munkaügyi felügyelőségeket is. A magunk részéről minden szükséges lépést megtettünk. Egyedül a kormány nem reagált semmit. Csak az utolsó pillanatban kaptunk meghívást az elnöki hivataltól, tegnap estére. Ezen kívül nem kaptunk hivatalos meghívást egyeztetésre sem a kormánytól, sem a Munkaügyi Minisztériumtól.
A bérezéssel kapcsolatban is vannak elégedetlenségek. Az Egészségügyi Minisztérium például azt állítja, hogy a fizetések nem fognak csökkenni. A Sanitas tagjai azonban elégedetlenek a bérezéssel.
– Az egészségügyben dolgozók jelentős részénél továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy csökken a jövedelmük. Emellett a dolgozók csaknem fele úgynevezett kompenzációs összegre szorul majd, és ez sem elfogadható. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a következő öt évben nem számíthatnak fizetésemelésre, miközben 2025-ben és 2026-ban sem nőtt a jövedelmük. Ez nem kielégítő helyzet. Amit a kormány nem ért meg, az az, hogy az egészségügyben magasan képzett szakemberek dolgoznak, akik akár már holnap is találhatnak olyan állást más európai országokban, ahol jóval magasabb fizetést és sokkal jobb munkakörülményeket kapnak. De ugyanígy a romániai magánegészségügyben is, amely mára már kellően fejlett ahhoz, hogy tisztességes jövedelmet biztosítson az orvosoknak, az ápolóknak, a biológusoknak és az egészségügy valamennyi szakmai csoportjának.
Térjünk vissza arra a kérdésre, ami mindenkit foglalkoztat: milyen feltételek mellett lehetne felfüggeszteni ezt az általános sztrájkot?
– Ma is összeül az országos tanács, és ez ezután minden nap így lesz. Elemezzük a helyzetet, és megvizsgáljuk a beérkező javaslatokat. Mi arra számítottunk, hogy még ezen a héten véglegesítik az új bértörvényt, és az bekerül a parlament rendkívüli ülésszakának jogszabálycsomagjába, mert végső soron ott dől el ez a kérdés. Minden lehetséges megoldást mérlegelni fogunk. De a mai napon az általános sztrájkot megtartjuk.
Minden a párbeszéden múlik végülis és a tárgyalásokon.
– Igen, minden a párbeszéden múlik, de amíg a kormány ugyanazzal a cinikus hozzáállással, kizárólag számokról beszél, addig nem mondhatjuk, hogy teljesültek az elvárásaink. Ugyanakkor ismétlem: történtek pozitív lépések. Ilyen például a memorandum és az állások felszabadítása. De ennél több kérdést kell rendezni. Valódi nyitottságra van szükség. Az lenne az ideális, ha egy teljes felhatalmazással rendelkező politikai kormány hozhatná meg a döntéseket. A jelenlegi, ügyvivő kormány erre nem képes, és ez komoly nehézségeket okoz. Ez azonban a politikai osztály felelőssége, nem pedig az egészségügyi dolgozóké.
*

Sztrájk Galac megyében
Mintegy száz egészségügyi dolgozó követelt nagyobb megbecsülést Galați megyében. Itt csak azok sztrájkoltak, akik éppen nem voltak beosztva vagy szabadságon voltak. A Sanitas szerint ugyanis az országban több kórház is nyomást gyakorol dolgozóira: listákat kérnek azokról, akik aláírásukkal támogatták a sztrájkot, hogy felfüggesszék a munkaszerződésüket. A szövetség szerint a sztrájk törvényes jog, ami miatt senkit sem érhet megfélemlítés. „Megpróbálnak megfélemlíteni bennünket, hogy ne tiltakozzunk, hogy még jobban kihasználjanak bennünket, és pótoljuk továbbra is a hiányokat. Egyszerűen már nem bírjuk tovább, nem tudunk megfelelni ezeknek az elvárásoknak” – mondta egy Galați megyei dolgozó.
A sztrájkot a kolozsvári kórházakban is meghirdették. Kivételt csak azok az intézmények és osztályok jelentenek, ahol a dolgozók egyharmadánál kevesebben maradnának szolgálatban, és ez veszélyeztetné az ellátást. Ilyen helyzetben van a Kolozs Megyei Sürgősségi Kórház is, ahol a dolgozók csak japánsztrájkot tartanak.
A létszámstop miatt az alkalmazásban lévő dolgozók egy része két-három ember helyett dolgozik – hívta fel rá a figyelmet a Kolozs megyei Sanitas elnöke, Ovidiu Bota:
„Kolozs megyében összesen 392 állást kellett volna felszabadítani. Ebből 76 orvosi állás, 22 egyéb felsőfokú végzettséget igénylő állás – ide tartoznak a vegyészek és a biológusok –, valamint 4 kutatói állás. A legnagyobb hiány azonban az ápolók körében van: 115 ápolói állást kellene betölteni. Emellett 22 orvosi statisztikusi, 112 kisegítő személyzeti és 41 adminisztratív állás is üres. Kolozs megye, főleg Kolozsvár, egyetemi központ, ezért az ország minden részéből érkeznek ide betegek, nemcsak a megyéből. Ez óriási terhet ró azokra a kollégákra, akik jelenleg is biztosítják a betegellátást.”
Birtalan Albert