Cseke Attila: nem kell minden önkormányzatnál leépíteni
A fejlesztési minisztert a központi és önkormányzati tervezett leépítésekről kérdeztük, és arról, hogy mennyire valóban reform és mennyiben puszta spórlás a célja a tervezetnek.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 február 5, 16:45
„A 30 százalékos csökkentés a szimulálás szerint országos szinten 10 százalékos elfoglalt állasácsökkentést jelent, tehát az önkormányzatok negyede biztos nem kell elfoglalt állást leépítsen, viszont ott ahol a struktúra tele van, ott átszervezés lesz” – mondta rádiónknak Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a miniszternök kijelentette: jövő héten elfogadják a közigazgatási reformot. Cseke Attilát a központi és önkormányzati tervezett leépítésekről kérdeztük, és arról, hogy mennyire valóban reform és mennyiben puszta spórlás a célja a tervezetnek. Forrai Szerénke interjúja.
Cseke Attila: Elsősorban azt emelném ki fontos üzenetként, hogy az állami apparátus csökkentése ezzel a csomaggal megtörténik. Központi közigazgatásban is és a helyi közigazgatásban is, ott, ahol ez szükséges. Nem egyenlően mindenhol, hiszen nem ugyanabban a helyzetben vannak helyi önkormányzatok, de akár központi szinten is vannak különbségek. De az állami apparátus leépítése, hatékonyabbá tétele fontos célpont volt az RMDSZ-nek, és fontos volt tavaly is. Tudjuk, hogy ez a törvénytervezet, ez a csomag, ez tavaly nyár óta vitán van, tavaly nyáron nagyon sok egyeztetés volt a helyi önkormányzati struktúrákkal, és koalíciós viták miatt ez a csomag nem került beterjesztésre és elfogadásra.
Én személyesen úgy gondolom, hogy szükséges lett volna már tavaly, és igenis jót tett volna az államnak és az állami intézményeknek, és a társadalmi közérzetnek is az, hogy ez a csomag hatályba lépett volna tavaly, és az állami kiadások csökkentése, a bürokrácia csökkentése megtörtént volna már a tavalyi évben. Ez nem az RMDSZ miatt nem történt meg. Az RMDSZ vezeti azt a minisztériumot, amely ezt a csomagot összeállította, persze önkormányzati struktúrák javaslatára, és sok egyeztetés után, de mi készen álltunk arra, hogy beterjesszük. De koalíciós viták miatt, ez nem volt lehetséges.
Ez az egyik része, amely a közvitában, közéletben a legnagyobb fókusz alatt volt, viszont ebben a törvénytervezetben vannak más típusú rendelkezések is, amelyek legalább ugyanilyen fontosak. Az egyik része az az, amely a decentralizációt segíti majd elő, illetve az állam tulajdonában vagy adminisztrációjában lévő ingatlanoknak az átadását az önkormányzatok felé, hogy ezeken az ingatlanokon az önkormányzatok, a helyi közösségek tudjanak fejleszteni, tovább lépni helyi koncepciók, helyi stratégiák alapján. Illetve van egy nagyon jelentős része ennek a csomagnak, amely a helyi önkormányzatok pénzügyi kapacitását növeli, és itt nagyon fontos leszögezni azt, hogy ebben a törvényben semmilyen olyan rendelkezés nincs, amely a jóhiszemű állampolgárt valamilyenféleképpen hátrányosabb helyzetbe hozná. Itt olyan rendelkezések vannak, amelyek segítik a rosszhiszeműség miatt be nem szedett jövedelmekhez való hozzájutását az önkormányzatoknak. Sokféle eset van, és ezekkel kapcsolatosan törvényes eszközökre van szükség. Hogy egy példát említsek: közlekedési bírság, amelyet valaki nem fizet ki, és azt az önkormányzatnak nem sok eszköze van erre. Az Állami Számvevőszék, mikor pár év múlva ellenőrzi ezt, kérdőre vonja az önkormányzatot, és deficitképpen jelenik meg az önkormányzati pénzügyi egyenlegben, és az önkormányzat ezt nem tudja ma kezelni. Tehát vannak törvényes eszközök, amelyek pluszban megjelennek az ilyen típusú problémákkal kapcsolatosan, és fontos, hogy a helyi önkormányzatoknak meglegyenek az eszközeik, azokkal kapcsolatosan, akik rosszhiszeműen cselekednek. Semmilyen olyan rendelkezés nincs, ami jóhiszemű állampolgár életvitelét, életmódját megváltoztatná, és a rendelkezések egy része azért is javasolt, hiszen a jóhiszemű állampolgárban alakulhat ki, vagy alakult ki egyfajta frusztráltság azzal kapcsolatosan, hogy mások pedig bezzeg évek óta nem fizetnek.
Beszéljünk egy picit az első részéről, ugye említette az önkormányzati és a központi leépítéseket. A központi leépítésekről kevesebbet lehetett hallani, vannak-e már százalékarányok?
– A százalékarányok azok 10%-ot jelentenek a tavalyi végrehajtott költségvetésből a központi kormányzati intézmények esetében, vagyis azt jelenti, hogy a személyzeti költségek, a tavalyi személyzeti költségek 10%-át kell csökkentenie minden minisztériumnak, illetve annak alárendelt állami intézménynek. Ez az általános rendelkezés, általános követelménye ennek a tervezetnek. Volt néhány olyan intézmény, amely már tavaly csökkentette a személyzeti költségeket, ezeket figyelembe vehetik, amikor a 10%-os személyzeti költségcsökkentést végre kell hajtaniuk.
Tehát előfordulhat, hogy lesz, ahol nem építenek le személyeket. Ez ugyanígy alkalmazandó az önkormányzatok esetében is? Tehát ahol hatékonyan dolgoznak, ahol kevés a személyzet, ott nem lesznek leépítések, vagy pedig, hogy is mondjam, grossomodo történik minden százalékarányban?
– A helyi önkormányzatoknál más a rendelkezés, de a hatás az ugyanaz. A helyi önkormányzatoknál jobban strukturált rendszer van, ami 2010 óta létezik. Minden önkormányzat a lakosság méretétől függően egy adott állásszámmal rendelkezik, melyet minden évben március-áprilisban prefektusi rendelettel állapítanak meg, a megyében működő összes önkormányzat esetében. Tehát itt a számok ismertek évről évre, statisztikai adatokat figyelembe véve számolja ki a prefektúra ezeket az álláskereteket az önkormányzatok esetében. Ez azt is jelenti, hogy egy olyan rendszert javasolna a kormány, amely figyelembe veszi, hogy az önkormányzatoknál milyen helyzet van ma. Tehát abban az esetben például, ha az önkormányzati struktúra tele van, minden egyes állás el van foglalva, akkor átszervezés szükséges, ami azt jelenti, hogy az elfoglalt állásokból is lesz csökkentés. Abban az esetben, ha konkrétan például 30%-a, vagy több mint 30%-a a helyi struktúrában jóváhagyott állásoknak üres, akkor az önkormányzatnak lényegében az elfoglalt állásokból nem kell leépíteni, hiszen a tervezet azt írja elő, hogy egy 30%-os csökkentést kell végrehajtani a prefektúra által jóváhagyott állásszámokból. Az önkormányzat saját struktúrájában nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra az állásokra, amelyek például nagyobb önkormányzatoknál, az alárendelt intézményeknél vannak. Például, mint iskolák, tanügyintézmények, kulturális intézmények, kórházak, egészségügyi intézmények, mert ezek egy teljesen más rendszerben működnek. Csak a saját apparátusról beszélünk, az önkormányzat saját apparátusáról.
30%-os csökkentés van előírva, egy 20%-os fékkel, ami azt jelenti, hogy ha több mint 20% lenne az elfoglalt állásokból, amelyeket le kellene csökkenteni, akkor a rendszer megáll 20%-nál, és a mi szimulációnk alapján ez a 30%-os csökkentés, 20%-os fékkel, az országos szinten egy 10%-os elfoglalt álláscsökkentést jelent. Azt jelenti, hogy egynegyede az önkormányzatoknak biztos nem kell elfoglalt állást leépítsen, tehát ott nem lesz személyzeti elbocsátás, egyszerűen azért, mert ezek az önkormányzatok jó gazdaként viselkedtek eddig is, és nem lenne korrekt ezeket megbüntetni. Tehát a törvénycsomag különbséget tesz egyféleképpen és másféleképpen működő önkormányzatok között, ezt a lehetőséget figyelembe véve különböző módszerrel, ugyanazzal az elvvel, de különböző eredménnyel dolgozik. Ott, ahol hatékony volt a városgazda vagy a községgazda, ott lehetséges, hogy nem lesz átszervezés, nem kell elfoglalt állásokat megszüntetni. Viszont ahol a helyi struktúra tele van, ott átszervezések szükségesek.
2026-ban a helyi önkormányzatoknál van egy alternatív megoldás az elfoglalt állások megszüntetésére, éspedig az, hogy egy 10 százalékos személyzeti költségcsökkentést tegyenek a helyi önkormányzatok, de ez ’27-ben már nem lesz érvényes, tehát ’27-ben mindenki a megfelelő struktúracsökkentést meg kell hozza.
Ez a törvény jövő héten elvileg megszületik, ennek alapján is számolják ki majd a központi költségvetést. Tehát mikor történik meg ön szerint a gyakorlat beültetése?
– A koalíció döntésétől függ, hogy milyen módszerrel kívánja hatályba ültetni ezt a közigazgatási csomagot. Az én meglátásom az az, hogy olyan módszert kellene választani, amivel gyorsan lehet hatályba ültetni, akár sürgősségi kormányrendelettel. Ha a koalíció döntése az, hogy felelősségvállalással fogadja el ezt a kormány, akkor így fog történni. Ennek megvannak a maga kihívásai, és a fő kihívás nem az, hogy bizalmatlansági indítványt tett le az ellenzék, hiszen ez a demokratikus szabályoknak teljesen megfelel, szinte valószínűsíthető, biztosra vehető, hogy lesz ebben az esetben egy ilyen indítvány. Nem ezzel lehet a gond, hanem azzal, hogy alkotmányossági kifogást lehet emelni, ugyancsak parlamenti szintről, és az elhúzhatja ennek a törvénynek a hatályba léptét, és minden egyes hónap, amivel később hatályba lép, az azt jelenti, hogy a költségvetési következményei csökkennek.
Én ma azt gondolom, hogy jövő héten lesz egy koalíciós döntés azzal kapcsolatosan, hogy milyen formában kerül elfogadásra, milyen procedúrával ez a közigazgatási csomag. Azt is megjegyezném, hogy mi hónapok óta készen vagyunk ezzel a közigazgatási csomaggal. Többször tárgyalt róla a koalíció, az utolsó koalíciós döntés, többségi döntés az az volt, hogy a gazdaságélénkítő törvénytervezetet is meg kell várnunk, és emiatt vártunk utoljára, hogy ezt a kettőt egyszerre tudja a kormány elfogadni és továbbvinni valamilyen formában.
