Miért félünk ennyire attól, hogy háború lesz?
Politológussal, szociológussal és pszichológussal is körbejártuk azt a felmérést, amely szerint a romániai lakosságnak jelenlegi legnagyobb félelme az, hogy belesodródik az ország egy háborúba.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 június 11, 15:39
Az egészségük romlásától sem félnek annyira a romániai lakosok, mint attól, hogy az ország belesodródik egy háborúba – derül ki az INSCOP új felméréséből.
A válaszadók csaknem 42 százaléka nevezte meg az ország háborúba lépését a legnagyobb félelmeként. A Szociáldemokrata Párt és a Románok Egyesüléséért Szövetség szavazói nagyobb arányban aggódnak a háború miatt, mint a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség támogatói. Emellett a nők is nagyobb arányban félnek egy esetleges háborútól, mint a férfiak. A 60 év fölöttiek szintén jobban aggódnak emiatt, mint a 18 és 29 év között fiatalok. Az állami alkalmazottak körében is nagyobb az aggodalom, mint a versenyszféra dolgozói között. A második tényező, amelytől az emberek leginkább tartanak, az egészségi állapotuk romlása, ezt a válaszadók 15 százaléka jelölte meg.
A félelem növekedésében az elnökválasztási kampány időszaka is szerepet játszott, és a félretájékoztatás is a bizalmatlanságot, illetve a szorongást erősítette – elemezte a helyzetet rádiónknak Illyés Gergely politológus.
Az emberek félelmét a háborúval kapcsolatban az is növeli, hogy a román állam nem kommunikál megfelelően a polgárokkal erről a témáról. Az emberek félinformációkból próbálnak álláspontot kialakítani maguknak, az állam ugyanis magukra hagytak őket abban, hogy konkrét válaszokat szolgáltasson a háború témájában – mondta rádiónknak Horváth István szociológus.
A román politikai kommunikációban nem tették egyértelművé, hogy mit jelent egy Ukrajnát támogató és a NATO irányvonalát követő álláspont, arról sem volt szó, hogy mindez mit jelent a romániai népességre. A kommunikáció hiányának az eredménye a kialakult társadalmi érzékenység – mondta a szociológus.
Az emberi természet hajlamos arra, hogy egy tőle távol eső eseményt is magáévá tegyen. Elkezdünk azon gondolkodni, hogy a háború ide is átterjed, majd akár a legrosszabb forgatókönyveken is elkezdünk spekulálni. Az agyunk pedig válaszkeresés közben szorongást kelt bennünk – magyarázta rádiónknak Kalóz János pszichológus.
Kiemelte: amikor a szorongás jeleit tapasztaljuk magunkon, gondolkodjunk el azon, hogy adott hírek hatnak-e ránk közvetlenül. Az segít legjobban, ha felismerjük, hogy a jelenben nem les ránk közvetlen veszély. Az állandó háborús hírdömping közepette ugyanakkor néha szünetet is érdemes tartani a fejlemények követésében – sorolta a megküzdési stratégiákat Kalóz János pszichológus.
Riporter: Birtalan Albert
