Elhunyt Ferenc pápa – az életére emlékezünk
Visszatekintő a katolikus egyház 266. vezetőjének életére, aki Csíksomlyóra is ellátogatott.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 április 21, 11:36
Húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa – jelentette be a Vatikán. A pápa 88 évet élt.
Ferenc pápa a katolikus egyház 266. vezetője volt. Az első ezen a néven. Megválasztása estéjén Ferenc pápa tréfásan megjegyezte, a konklávé bíborosai a világ másik feléig mentek pápáért – utalva ezzel arra, hogy a dél-amerikai Argentínából származik.
A pápa névválasztása fontos üzenetet hordoz. Az új egyházvezető ezzel már megválasztása estéjén kijelöli az irányt, amelyet követni szeretne. Ez esetben az új pápa, Assissi Szent Ferencre hivatkozott hivatali nevének kiválasztásakor – részletezte a Kolozsvári Rádiónak a Keresztény Szó főszerkesztője, Bodó Márta.
„A jezsuita rend egy nagyon gyakorlatias, illetve sokkal inkább egyfajta értelmiségi vallásosság, ami sokkal inkább az egyszerű emberekhez, vagy a szegény emberekhez, vagy az utca emberéhez van közelebb. Azt is hangsúlyozta Ferenc pápa, hogy nem várni kell egy épületben az odatévedőket, hanem ki kell nyitni az ajtókat, ki kell menni a terekre, az emberek közé, és ott megszólítani az embereket” – magyarázta Bodó Márta.
Ferenc pápa csaknem 12 évig tartó hivatali ideje alatt bírálatot fogalmazott meg a féktelen kapitalizmus, a fogyasztói szemlélet és a túlzott iparosodás ellen. Neve kiválasztását is azzal indokolta, hogy Assisi Szent Ferenc nyomán olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelméért. Az Európai Parlamentben 2014-ben az emberközpontú társadalomért szólalt fel.
“Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes viszonyítási pontot jelentve az egész emberiségnek” – mondta akkor.
Ferenc pápa 2019-ben látogatott Erdélybe. A csíksomlyói Hármashalom-oltárnál több mint 110 ezren találkozhattak vele. A pápa a magyaroknak és románoknak is üzent, kiemelve az együttélés fontosságát.
“Ez az évi zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is… Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány. Isten hívő szent népe, amely Máriával együtt zarándokol az Úr irgalmát énekelve… ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönöülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt, vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést… A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól” – hangsúlyozta a pápa Csíksomlyón.
A csíksomlyói látogatás történelmi pillanat volt, hiszen korábban egy pápa sem látogatott Erdélybe. Amikor II. János Pál pápa Romániába érkezett, nem jöhetett szóba az erdélyi látogatás, az az alkalom az ortodoxia felé való nyitásról szólt – részletezte a Keresztény Szó főszerkesztője, Bodó Márta: „Egyfajta jóvátétel volt az, amikor Ferenc pápa látogatása szóba került, és elkezdték szervezni, hogy először is jusson el a katolikus többségű vidékekre, és hogy ezek közül mindenképpen jusson el Erdélybe, a Gyulafehérvári Egyházmegye területére. Kedvezett ennek Ferenc pápa nagy Mária-tisztelete is. Az, hogy egy ilyen évszázados Mária-kegyhelyre tudták meghívni, és az ő részéről is az a gesztus, hogy arany rózsát hozott a csíksomlyói Máriának egy olyan kitüntetést, ami korábban főurak, királyok kitüntetése volt, de az utóbbi időben kegyhelyek kapták, és Közép-Európában Csíksomlyó volt az első, amelyik ilyen különleges ajándékot kapott”
Ferenc pápához köthető a katolikus egyház, második vatikáni zsinata után hozott, legfontosabb lépése. Az egyházvezető 2023-ban elindította a szinodalitásról szóló szinódust. Ez a püspökök állandó találkozója – magyarázta Bodó Márta.
A pápa arra törekedett, hogy mindenkit meghallgassanak az egyházban. Teljes jogú tagokká tette a nőket a Római Kúria dikasztériumaiban. Emellett támogatta a menekültek ügyét is – emlékeztetett rá Bodó Márta.
Ferenc pápa úgy vélte, a katolikus egyháznak nagyobb együttérzéssel kell viszonyulnia a homoszexuális közösség tagjaihoz. Kijelentette, hogy bár az azonos nemű párok megáldása liturgikus kontextusban nem engedélyezett, egyéneket lehet áldásban részesíteni. Ferenc pápa a homoszexualitás dekriminalizálására is felszólítást fogalmazott meg – emlékezett vissza a szerkesztő. Hozzátette: Ferenc pápa próbált teológiai utat találni arra, hogy az azonos nemű párok se éljenek megbélyegezve, gyakorlati megoldással próbálta érzékeltetni a szerető Isten arcát.
Az egyházvezető más közösségek felé is fontos gesztust intézett: 2022-ben bocsánatot kért az egyház szerepéért a kanadai őslakos népek kulturális népirtásában. Bodó Márta szerint Ferenc pápa emberközelségéről volt ismert és a legtöbben így is emlékeznek majd rá.
Ferenc pápa úgy rendelkezett, hogy fakoporsóban temessék el, egyszerű szertartás keretében. Azt is elrendelte, hogy a hagyományoktól eltérően, a Vatikánon kívül, a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezzék nyugalomra, ugyanis külföldi útjai előtt ide járt imádkozni.
A pápa halálával kezdetét vette a sede vacante, avagy az üres trón ideje. A bíborosi kollégium hamarosan összeül és a konklávé keretében új pápát választ az egyház élére.
Birtalan Albert összeállítása
