Erdélyi vonatkozású film és mesék az „útvesztőből”
Jakab-Benke Nándor a 77. Cannes-i Filmfesztiválon szerzett élményeiről mesélt a ma reggeli Hangolóban.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 május 27, 16:42
Muszáj közben írni is, mert annyi inger bombázza az embert, hogy a reggel látott film, estére már szinte el van felejtve – meséli Jakab-Benke Nándor. A Filmtett főszerkesztője a 77. Cannes-i Filmfesztiválon szerzett élményeiről mesélt a ma reggeli Hangolóban.
Mint mondja, remekül ki van alakítva a résztvevők által csak palotának nevezett helyszín, ahol a vetítések mellett az újságíróknak, kritikusoknak fenntartott hely is van, ahol nyugodtan dolgozhatnak két film között. A vetítésekre való beléptetéshez viszont szükség van a türelemre, a biztonsági ellenőrzések miatt ugyanis jócskán eltarthat.
Az A kategóriás filmfesztiválok között a legerősebb verseny mindig Cannes-ban van – vallják a Filmtett szerzői. Viszont ez nem azt jelenti, hogy csak versenyfilmet néztek a munkatársak. Volt lehetőség arra is, hogy nagyon várt, vagy éppen hazai kötődésű alkotásokat nézzenek Cannes-ban, mint például a Emanuel Pârvu Három kilométer a világ végéig (Trei kilometri până la capătul lumii) című filmje.
Ha valamit megtanított a román újhullám az ex-keleti blokk országainak, akkor az az, hogy kevésből hogyan lehet jót főzni – mondta el Jakab-Benke Nándor a Praeis (It Will Pass, magyarul kb. Majd eltelik) című film kapcsán. Ennek erdélyi vonatkozása is van: a film operatőre Méder Tamás, a vágója pedig Dunai László. Mindketten nagyváradiak és mindketten a kolozsvári Sapientián végezték az alapképzést.
Mi az, amit Cannes-ban látott, szeretett, és mondjuk a TIFF-en a hazai közönség is megnézheti? – kérdeztük többek között Jakab-Benke Nándor főszerkesztőtől?
Műsorvezető: P. Kristály Bea
