Magyar közösségi napot tartottak Szászsebesen
Fogyunk és öregszünk. Ha a statisztikát nézzük, ez igaz lenne, viszont a történelmet nem a statisztika dönti el, bár befolyásolja – mondja Gudor Botond gyulafehérvári-szászsebesi lelkész-esperes, akit a Szászsebesi Magyar Napról kérdeztük.
Fotó: Gudor Botond
Több mint kétszáz vállalkozás működik a Fehér megyei kisváros vonzáskörzetében, a munkalehetőségek magyarokat is erre a vidékre csábítottak. A helybéliek mellett részben nekik is szólt a rendezvény, amelyen körülbelül százan vettek részt: a helyiekhez gyulafehérvári, vajasdi, sőt, Hunyad megyei magyarok is csatlakoztak. Az ünnepség ökumenikus áhítattal kezdődött, amelyet Leó atya és Gudor Botond gyulafehérvári-szászsebesi lelkész-esperes mondott el.
Szászsebes mind a magyar, mind a román nevét a Sebes víznévről kapta. Német nevét ugyanazon folyóvízről kapta: a Mühlbach jelentése malompatak. Először 1150-ben említik, mégpedig mint székely kerületet (terra Siculorum terrae Sebus). A székelyekre emlékeztetett Szászsebes főutcájának a modern korig használt neve, a német Siculorumgasse is.
A Szászsebesi Magyar Napon Demeter László történész, baróti múzeumigazgató tartott előadást Szászsebes és környékének kapcsolatáról a székelyekkel. A résztvevőket Ladányi Árpád, a Fehér Megyei RMDSZ elnöke köszöntötte, Boros Erzsébet és a csombordi Pipacs együttes Küküllőmenti énekeket és és táncokat adott elő, fellépett a gyulafehérvári-vajasdi Gyertyaláng keresztyén ifjúsági zenekar, Szilágyi Loránd vezetésével. A szászsebesi ünnepség után a jelenlévők egy része átment Marosszentimrére, itt reformációi istentiszteletet tartottak.
Szilágyi Szabolcs összeállítása
Szerkesztő: kristalybea, 2022 november 7, 14:29
