Vallásszabadság Háza: építészeti örökségként és funkciójában is értékes
A műemlékvédelmi szakterület legrangosabb kitüntetésével, Europa Nostra-díjjal tüntették ki a kolozsvári Vallásszabadság Ház helyreállítását. Az egykori püspöki rezidenciát a közösségnek ajánlotta fel az Unitárius Egyház.
A Vallásszabadság Házán nagyon sok szakember dolgozott, a díj egyszerre jutalmazza a helyreállításban részvevő tervezők, kutatók, restaurátorok, kivitelezők és a tulajdonos, a Magyar Unitárius Egyház közös erőfeszítését és vízióját.
„Szerencsés találkozás jött létre a szellemi, kulturális projektek és az épület restaurálása között” – mondta Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a Vallásszabadság háza püspöki lakból közösségi térré alakítása kapcsán. Az Európai Örökség Díjl/Europa Nostra-díj odaítélésében az épület és az új funkció találkozását is sejti a püspök.
A Vallásszabadság Háza középkori kapualja a felújítást követően vált ismét láthatóvá. Korszerű statikai megoldások tették lehetővé, hogy úgy tűnjön, ma is egyetlen kőtömb tartja az íveket és felettük az emeletet. A részleteket Furu Xénia építész ismertette:
„A kapualjban két olyan ívet szerettünk volna kibontani, amit már a reneszánsz, illetve a barokk korban beépítettek, pontosan azért, mert az a szerkezeti elem nem volt kielégítő, tehát már repedt a ház, már elmozdult. Statikusok számításai alapján lehetett továbbgondolni a megoldásokat, és kibontani a két ívet és visszaállítani a középkori kapualjat.”
A kolozsváriak tudatában mindig is élt, hogy egy régi, fontos épületről van szó, Mátyás király szülőházának kistestvéreként tekintettek rá. A régészek nagyon megörvendtek, amikor kiderült, hogy a hosszan tartó felújítás alatt az ingatlan kutatható.
„Kiderült, hogy valóban nagyon régi épületről van szó, a most látható gótikus háznál is feltártunk még két korábbi gótikus házat, ezek valahol Kolozsvárnak szinte a legkorábbi ismert gótikus épületei, középkori épületei, még a XV. század elejére tehetők. Valamikor a XV. század végén egy tehetős tulajdonosa akadt ennek a háznak, aki még a szomszédos telek egy részét is megvásárolta és kialakította ezt a monumentális, emeletes épületet” – mondta el Lupescu Radu, régész.
Az épület minden korszakának szinte minden fontos elemét megtalálták, a régészek, így pontosan rekonstruálható, hogy mikor hogy nézett ki – tette hozzá a régész. „Az egyedüli fájó pont az tulajdonképpen a XIX. században a homlokzatnak az elbontása, bizonyára szép gótikus, vagy legalábbis reneszánsz ablakkeretekkel díszített homlokzata volt az épületnek, sajnos ezt elbontották a XIX. században, de lagalább a gótikus, monumentális kaput maghagyták.”
Külön kiemeli az Europa Nostrás laudáció a kályhacsempe-lelet bemutatását. A ház helyreállításával párhuzamosan sikerült feldolgozni azt a csempetöredék anyagot is, amelyet javarészt az épület boltozat-betöltéseiből került elő. Furu Árpád a Magyar Unitárius Egyház műemlékvédelmi tanácsadója szerint:
„Olyan kályhacsempékre, töredékekre lelt a régész csapat, amely szinte megduplázta azt a tudást, amit Kolozsvár középkori kályhacsempe gyártásáról, fazekasságáról tudunk. A XIV. századtól a XIX. század elejéig terjednek ezek a leletek, de a legjelentősebb emlékanyag a középkori, tehát a XV., XVI., XVII. századi, reneszánsszal bezárólag.”
Detektívregénybe illő történet kideríteni, hogy ki volt a ház egykori tulajdonosa. E kutatók egyelőre nem jártak sikerrel.
Az Europa Nostra-díj ünnepélyes átadóját ősszel tartják, Prágában.
Összeállította: Szilágyi Szabolcs
Képek: a Vallásszabadság Házának Facebook oldala
Szerkesztő: kristalybea, 2022 július 7, 13:47
