„A szórvány nem az a hely, ahol mindig csak »baj« van”

A szórvány léte az oktatásban rejlik, hiszen a következő évtizedek múlhatnak azon, hogy sikerül-e ma magyar iskolába járatni a gyerekeket.

A szórványkollégiumok sok ilyen jellegű kérdést megoldottak. Ma már a minőségi oktatás a jövő záloga: az, hogy a magyar tanintézményeknek sikerül-e olyan oktatási minőséget biztosítaniuk, mint a többségieknek.

Közös erővel a SzórványÉRt címmel tartanak értekezletet hétvégén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban, ahol a szórványmegyék közösségi vezetői és a pedagógusszervezetek vezetői találkoznak.

Az értekezlet egyik szervezője, Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy három célkitűzést fogalmaztak meg:

1. jobb együttműködés, átjárás biztosítása a szórványban dolgozó szervezetek között;
2. egy olyan fórum létrehozása, amelyben az úgynevezett jó gyakorlatokat oszthatják meg egymással a résztvevők;
3. a kapcsolati háló gazdagítása, hogy azok is bekapcsolódhassanak a történésekbe, akik esetleg úgy érzik, hogy „el vannak felejtve”.

Winkler Gyula szerint a célkitűzéseket sok mosollyal kell megfűszerezni, és azzal a tudattal, hogy a szórvány nem az a hely, ahol mindig csak „baj” van, hanem az, ahol rengeteg eredményt is fel tudunk mutatni.

„Nagyon nehéz számokról beszélni, de ha azt mondom, hogy Erdélyben illetve Romániában a magyar közösségnek legalább egynegyede él szórványban, akkor ez 250-300 ezer embert jelent.” – mondta az EP-képviselő.

Szerkesztő: kristalybea, 2022 április 28, 14:12