Micimackó, mutasd magad! – avagy mikor válik egy alkotás közkinccsé?

Az év első napjaiban több helyen is olvashattuk, hogy lejárt Milne Micimackójának szerzői joga, mostantól szabadon felhasználható. De vajon ez tényleg így van? És miről szól a szerzői jog kérdésköre?

Fotó: Sheila Sund/pxhere

Alan Alexander Milne első Micimackó-története 1926-ban jelent meg, majd két évvel később a Micimackó kuckója, amelyben már Tigris is szerepel. Már ezt a két információt több helyen olvashattuk az év első napjaiban, több portál is büszkén újságolta, hogy közkinccsé vált a Micimackó, Tigris figuráját viszont csak 2024-ben lehet szabadon használni. A dolog viszont jócskán szövevényes, első körben mindjárt két nagyobb jogrend-kategória is létezik, amelyek egészen másként értelmezik a szerzői jog fogalmát.

Vallasek Magdolna egyetemi oktató, a Sapientia EMTE Jogtudományi Intézetének munkatársa megkeresésünkre elmondta: egyértelmű különbségek vannak a szerzői jog tekintetében az angolszász jogrendszer és a kontinentális jogrendszer között. Romániában az 1996-os évi 8-as számú törvény az irányadó, ez a szerzői jogi törvényünk, és a szomszédos jogokról is ez a jogszabály rendelkezik. Fontos különbség viszont, hogy míg Európa más országaiban – így Magyarországon és Romániában is – a szerző halála után 70 évvel válhat szabadon felhasználhatóvá valamely mű, addig az Egyesült Államokban ezt sokszor a mű megjelenéséhez is kötik.

E. H. Shepard rajza az eredeti kiadásban. Forrás: Wikimedia Commons

A Micimackó mellett sok helyen említik még a szabadon felhasználható művek sorában Ernest Hemingway legelső alkotását, a Fiesta – A nap is felkel címűt, Agatha Christie regényét, Az Ackroyd-gyilkosságot és Franz Kafka A kastélyát is. A legismertebb azonban kétségkívül a Micimackó, gyermekkorunk meghatározó olvasmányélménye, amelynek külön érdekessége, hogy a világ szinte minden nyelvére lefordították, még eszperantóra és latinra is. A magyar fordítást Karinthy Frigyesnek köszönhetjük, valamint testvérének Karinthy Emíliának, és egyébként a kedves mackó magyar neve az Emília név becézéséből ered.

De vajon melyik jogrend szerint értelmezzük a Micimackó közkinccsé válását? Ha az amerikai szabályozásokat vesszük alapul, akkor idén január elsejétől tényleg közkincs Milne alkotása – hiszen letelt a megjelenésétől számított 95 év –, a Romániában is alkalmazott törvények szerint viszont még várni kell; a szerző 1956 januárjában hunyt el, ennek értelmében a 70 éves oltalmi idő 2026-ban jár majd le.

A Micimackó első kiadása 1926. októberében jelent meg Nagy Britanniában, Milne korábbi gyermekműveinek kiadójánál, a londoni Methuen gondozásában, de sok helyen az amerikai E. P. Duttont és a kanadai McClelland és Stewart kiadók neve is megjelenik az angol nyelvű Micimackó-kiadás mellett, szintén 1926-ra vonatkoztatva.

A történetben a legvalószínűbb, hogy bár a magyar vonatkozású portálok is előszeretettel hozzák a Micimackó közkinccsé válását, ez jelen pillanatban csak az Amerikai Egyesült Államokban érvényes. Rejtély viszont számunkra, hogy melyik kiadáshoz kötik az eredeti mű megjelenését, a londonihoz-e vagy az amerikaihoz, és ennek függvényében is melyik jogrendszert veszik alakul.

Amíg szép lassan mindenre fény derül, lássuk-halljuk, hogy első körben mit érdemes tudnunk a szerzői jogokról. Vallasek Magdolna:

Az eredeti Micimackó-játékok a New York-i Közkönyvtárban.

Vallasek Magdolna azt is elmondta: a szerzői jog tulajdonképpen egy széles palettát jelent, tehát nem egyetlenegy jogot, hanem sokféle jogot. Ezeknek pedig két nagy kategóriájuk van, az egyikbe az úgynevezett vagyoni jellegű jogok tartoznak. Magyarán: felhasználom, publikálom, közvetítem a nyilvánosság felé, többszörözöm, kiadom stb., merthogy egy alkotás felhasználása esetén ezeknek van anyagi relevanciájuk. Ezek azok a jogok, amelyek 70 év után már nem tartoznak a szerzőhöz, vagyis a mű közkinccsé válik és szabadon felhasználható.

Ezek mellett viszont a szerzőnek úgynevezett személyhez fűződő jogai is vannak, például az is, hogy elismerjék a szerzőségét – hogy tüntessék fel a nevét az alkotás felhasználásakor, még akkor is, ha az már közkincs és szabadon felhasználható. Ezek a jogok soha nem vesznek el. Ha pedig valaki olyan felhasználást hajt végre egy adott alkotáson, amivel megsérti ezeket az emberi méltósághoz nagyon szorosan kötődő, személyhez fűződő jogokat, akkor (a hetven évtől függetlenül) felelősségre vonható az illető – örökösök, közös jogkezelő szervezetek vagy bárki más felléphet az elhunyt szerző nevében. Ezekre a dolgokra tehát fontos odafigyelni, csak egy egyszerű példa: hiába hogy már rég közkincs Jókai Mór, a regényeit senki nem adhatja ki a saját neve (az illető saját neve) alatt, mert az egyértelműen jogsértés lenne.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Szerkesztő: kristalybea, 2022 január 20, 16:00