Címlap » Műsorok » Arcél » Az Úr kertje – ahol a tea és a paradicsom ízét is átjárja a pap gondoskodása

Az Úr kertje – ahol a tea és a paradicsom ízét is átjárja a pap gondoskodása

Csíkcsicsóban a tea és a paradicsom ízét, illatát is átjárja a pap gondoskodása, odafigyelése, szeretete.

Plébános a paradicsom(os)ban (Fotók: Veres Nándor/liget.ro)

László Rezső szereti a szépet, és a mindennapokban is igyekszik tenni azért, hogy háztáji gazdaságára minden tekintetben érvényes legyen a megnevezés: az Úr kertje. A fiatal plébánost 2004. június 20-án szentelték pappá Gyulafehérváron, azóta Csíkszeredában, Brassóban, Hargitafürdőn és Kapnikbányán szolgált, 2015 és 2018 között tagja volt a pálos szerzetesrendnek. 2018 augusztusától szolgál Csíkcsicsóban, a lelki vonatkozások mellett pedig a fizikai munkával együtt járó hasznos elfoglaltságokra is hangsúlyt fektetve.

Szilveszteri műsorunkban beszélgettünk vele, és első körben arról kérdeztük, mi mindent hozott magával a hálaadó szentmiséről.

Hálaadáskor az ember kicsit mindig megáll, felülvizsgálja, hogy év elején voltak-e céljai, vagy épp hányódtunk a hullámokon, amelyek ide-oda dobáltak bennünket. Ezen az estén mi is úgy gondolkodtunk együtt a prédikáció kapcsán, hogy igazából elemeztük az elmúlt esztendőnket: annak ellenére, hogy januárban másként álmodtuk meg ezt az évet, de mégis, hogy a Jóisten segítségével mi minden valósulhatott meg… Meg is lepődtünk a végére, mert minden külső körülmény ellenére az álmaink nagy része beteljesülhetett. Hálásak vagyunk, hiszen szép év van mögöttünk.

Nemes Ödön jezsuita atyának volt egy szép kezdeményezése, hogy egy öregotthonban létrehozta a nem panaszkodók klubját. Valahogy mi is így álltunk hozzá a dolgokhoz idén, amikor sok panaszkodás, probléma, nyüszkölés volt az emberek között, hogy akkor fogjunk neki, s hozzuk létre a nem panaszkodók klubját.

László Rezső nem fogyaszt alkoholt, teát viszont annál inkább. A vendégeivel is szokott teázni, ugyanakkor tesz is azért, hogy minőségi, finom itallal kedveskedjen.

A plébánia hátsó udvarán lévő szép nagy kert is jócskán lehetőséget kínált, hogy az isteni teremtésben, gondoskodásban, kreativitásban emberként ők is részt tudjanak vállalni. Ezáltal nem csak hogy prédikálják mindazt, amit a bencések tanítanak, hanem közösségben is gazdálkodnak, imádkoznak és dolgoznak.

Egyfajta terápiás hely ez a kisgazdaság, ahol jó nekünk együtt lenni: mert egymásra szorulunk, egymásra hangolódunk, és megosztjuk egymással mindazt, ami bennünk van.

A csűr mögött volt egy szép füves terület, oda álmodták meg, hogy kezdjenek valamit, legyen az a tér az Úr kertjévé. László Rezső plébános pontosan tudja, hogy a paradicsomi állapotokat nem tudjuk már teljesen visszahozni, de azért valamit mégiscsak érdemes létrehozni, egy olyan helyet, hogy ott az ember testestől-lelkestől kikapcsolódhasson – „ahol a Jóisten ízeit, finomságait kezdjük el termeszteni, termelni, s akár helyben is meg lehet kóstolni őket”. A 8 áras területet 2019-ben felszántották, és ott folytatták mindazt, amit korábban végeztek elől az udvarban. A plébános azelőtt három évig pálos szerzetes is volt, ebből egy esztendőt Lengyelországban töltött, ahol – önfenntartó rendként – két hatalmas fóliasátorban paradicsomot termesztettek.

Az ember minden nap eljuthatott a paradicsomba, és az volt a jó benne, hogy visszafelé is volt út. Itt is az volt az elképzelésünk, az Úr kertjében, hogy egy nagy paradicsomsátrat húzzunk fel, egy olyan fóliasátrat, ahol természetes dolgokkal kezelve állítunk elő házi ízeket, s ezeket másokkal is megosztjuk. Egyfajta példát is szerettünk volna mutatni, hogy itthon, Csíkban is lehet fóliával jól gazdálkodni, éppen ezért érdemes is itthon maradni. Közben pedig jó találkozási pontnak is bizonyult ez a hely, olyanok is betérnek az Úr kertjébe, akikkel egyébként nem nagyon lenne alkalom a beszélgetésre.

Hargitafürdői barátai egy biciklivázra alakított kapagéppel lepték meg Rezső atyát

A paradicsom mellett a káposzta és az uborka is jelen van, Macalik Ernő biológus segítségével pedig a tea is bekerült az Úr kertjébe. László Rezső vallja: ha a pásztornak valamit a szívére helyez a Jóisten, és ebben hisz is a pásztor, tesz is a folytatásért, akkor jó az, ha a nyáj is komolyan veszi a pásztor követését. Csíkcsicsó pedig jó példa arra, hogy sikerülhet együtt jó dolgokat létrehozni.