A magyar országgyűlési választás tanulságai – élőben a Tetőteraszról

A legfontosabb gondolatokat közvetítjük szöveges formában az élő műsor közben.

Szerkesztő: Sebők Tímea, 2026 április 13, 17:59 / actualizat: 2026 április 13, 19:25

A majdnem végleges eredmények szerint az április 12-i választás eredményeként hárompárti parlamentje lesz Magyarországnak, Tisza-kétharmaddal. A Tetőterasz másfél órás különkiadással, rengeteg meghívottal jelentkezik, házigazdája ezúttal is Rostás-Péter István.

A stúdióban kezdetben Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ szóvivője és Kiss Tamás szociológus, az Egyenlő Erdély Mozgalom munkatársa van jelen.

Csoma Botond elmondta, egy egyeztetésre biztosan sor kerül Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével. Mindig a magyar kormány térfelén van a labda az együttműködés terén. Meg kell adni Magyar Péternek az esélyt, hogy bemutassa a vízióját ezzel kapcsolatban – jelentette ki a szóvivő. Saját véleménye, hogy Magyar nem fog alkotmányos patriotizmusban fog gondolkodni, nem hiszi, hogy elzárkózna a kultúrnemzeti keretek megtartásától.

Kiss Tamás szerint nagyon fontos a bilaterális román-magyar kapcsolatoknak a kérdése is, de az lenne nagyon fontos, hogy a támogatáspolitikában valami fajta szakmai, illetve civil kontroll megvalósuljon, és hogy „egy elszámoltatható pontrendszerre épülő külső bírálókkal dolgozó pályázati szisztéma kerüljön annak a rendszernek a helyébe, ami az elmúlt 16 évet jelentette”. Ez a Tisza Pártnak, Magyar Péternek a programjában benne van Magyarország vonatkozásában is, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom pedig azt javasolta, hogy ezt a dolgot, ezt a magyar-magyar viszonyban is alkalmazni kellene.

Telefonon kapcsolódott be Budapestről Stefano Bottoni történész, aki szerint izgalmas lesz megvárni a végleges eredményeket.  A hatalomátadás nem csak arról szól, hogy átadja az egyik párt a kormányzás rúdját a másiknak, hanem ez rendszerváltás. Ha a történelmi példáink nem tévednek, ezek fontos társadalmi átalakulásokkal és személycserékkel történtek. Ez konfliktusos helyzet lesz – vélte a történész.

A Tisza a Fidesz ellen tudta fordítani a korábbi csodafegyverét, a választási rendszert. Ezzel a 16 év fáradsággal együtt a Fidesz 39 százalékkal áll a preferenciákban, tehát nagyon közeli tömbök vannak – mondta Stefano Bottoni, aki szerint nem szabad leírni ezt az apparátust. A nemzetegyesítés elképzelhetetlen anélkül, hogy a különböző ország- és nemzetrészek újból párbeszédbe lépjenek – mondta a történész.

Józsa Márta kolozsvári származású, Budapesten élő újságíró, a Klubrádió munkatársa a sajtó helyzetének szempontjából azt mondta, gyakorlatilag az őszödi beszéd óta nem beszélgetnek egymással ellentétes oldalon álló politikusok, így a sajtóban is kialakultak ezek az ellentmondások, amelyeket muszáj lesz rendbe rakni. A Tiszának kétharmados felhatalmazása van, de nincs kétharmados társadalmi támogatottsága – akárcsak korábban a Fidesz esetében. A sajtónak is feladata lesz rendet teremteni a fejekben – vélte Józsa Márta.

Fall Sándor, a Főtér.ro munkatársa, aki a stúdióban csatlakozott a beszélgetéshez, hangsúlyozta még a sajtóval kapcsolatban, hogy 2026-ban maga a kommunikáció válik gyakran populistává, a tartalmat végletekig leegyszerűsítjük, mert „ezek mennek”. Elsősorban a Facebookot emelte ki, amely mostanra inkább az idősek digitális csatornájává vált. Kiss Tamás erre ellenpéldaként említette a választási kampányban is használt és nagyot futott, komplexebb formákat, pl. a Partizán videóit.

Horn Gábor, a Republicon Intézet igazgatója arra a kérdésre válaszolt először, hogy hogyan kellene átértelmezni a jobb- és baloldaliságot átértelmezni úgy, hogy a dialógus esélyét is megtartsuk.

Horn Gábor liberális politikusként maga is a parlament tagja volt 1194 és 2010 között. A Tetőteraszon kijelentette, nem tartja helyesnek, ha valamelyik oldal megpróbálja kisajátítani a haza és a nemzet fogalmát. Értékválasztásuk van ugyan az embereknek, és kutatások is alátámasztják a társadalom szegmentáltságát (konzervatív, liberális, zöld, stb.), viszont a mai politikában inkább az érzelmi kötődés, a remény a mérvadó – vélte Horn Gábor, aki a generációk közötti különbségről, illetve viszonyokról is kifejtette véleményét.

A párbeszéddel kapcsolatos dilemmái között Kiss Tamás azt fogalmazta meg, hogy Magyarországon van politikai törésvonal bal- és jobboldal mentén, illetve most lett egy ellenkező többség. Erdélyben is lett polarizáció, viszont az erdélyi közösség sokkal homogénabb. Az eddigi „alternatív valósággal” szembejött egy tény. Ezekkel az emberekkel szemben nagyon nagy empátiát kell mutatniuk azoknak, akik nem így gondolták – vélte Kiss Tamás. Az értelmiségi körökben bekövetkezett törésvonal nem szimmetrikus, nem Fidesz-pártiakról és Tisza-pártiakról beszélhetünk, hanem az intézményes establishment miatt a dialógus nem lehet egyenlő – mondta a szociológus.

Az est utolsó meghívottja Csinta Samu székelyföldi újságíró volt. A Fidesz és Orbán Viktor beágyazottsága a Székelyföldön érte el a maximumot, ez az odatartozás-érzésnek köszönhető – vélte. Ez az érzés hatalmas döbbenetbe váltott a tegnap esti eredmények nyomán, és mindenki ezt próbálja megemészteni, magyarázatot vár vagy remél – mondta az újságíró. Tusványos szerepe nem elhanyagolható, de nem is meghatározó eleme ennek a kapcsolatrendszernek – jelentette ki kérdésre.

Csinta Samu, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács alelnöke is, reagált arra is, hogy az alakulat külügyi képviselője gratulált Magyar Péternek, majd ezt a nyilatkozatot Izsák Balázs elnök visszavonta.