Sajtóklub: A geotermikus energia és a hőszivattyúk rejtélyei
Furdek Tamás mérnökkel beszélgettünk, többek közt arról, lehet-e -10 fokos levegővel 22 fokra fűteni a lakást.
Miként lehet -10 fokos levegővel 22 fokra fűteni egy lakást? Hogyan működnek a hőszivattyúk és milyen jövő vár rájuk? Kinek éri meg ilyen berendezésre „váltani”, s mennyi idő alatt térül meg a befektetés? Mi fán terem, pontosabban milyen mélyen terem a geotermikus energia? Lehet, hogy ez lesz a jövő legfontosabb megújuló energiaforrása, amely nem szennyez és szinte korlátlanul rendelkezésre áll? Elfogyhat-e kedvenc fürdőhelyeink termálvize?
Erről beszélgettem Furdek Tamás mérnökkel, energetikai szakértővel.
„Ezelőtt 15-20 évvel még ennyit mondtunk volna a geotermikus energia felhasználásáról: ahol van, ott fűtenek vele, fürdőkben hasznosítják és ha szerencsések a körülmények, azaz magas hőmérsékletű (150 Celsius foknál melegebb) forrás áll rendelkezésre, akkor elektromos erőművet is működtetni lehet vele.
Mára azonban ez megváltozott és fokozatosan megjelentek, kifejlődtek más hasznosítási módozatok is. Pl. a hőszivattyú és vele együtt a különböző háztartási (vagyis nem ipari) alkalmazások. Ezek lehetővé tették, hogy ne csak az előbb említett „magas potenciálú forrásokat” lehessen hasznosítani, hanem szinte bármilyen plusz hőt, ami a földben jelen van.
A hőszivattyú nem más, mint egy fordított irányban működő … hűtőszekrény, vagy klímaberendezés! Ami nem hideget állít elő (a kinti forró levegőből, ahogy a légkondicionáló teszi), hanem meleget állít elő a kinti … sokkal hidegebb vízből vagy levegőből!
A folyamat lényege az, hogy amikor egy gázt összenyomunk (erre való a kompresszor), akkor a nyomása és főleg a hőmérséklete nagyon megnő, amikor viszont hagyjuk kitágulni, akkor lehűl. Ezt a termodinamikai jelenséget aknázzák ki mind a hűtőszekrények, mind pedig a hőszivattyúk!”
A lejátszóra kattintva az október 27-i, hétfő délutáni élő műsor szerkesztett, kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-beszélgetőtárs: Mihály István
