Mit fog feljegyezni rólunk a történelem?
Milyen korban éltünk? A párbeszéd és az együttműködés vagy a társadalmat megosztó populista retorikák, a bizalom válságának időszakában?
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 június 25, 13:17
A tűz felfedezése, a kerék feltalálása, a nyomtatás elterjedése, Bastille ostroma, a berlini fal leomlása, háborúk és forradalmak, ínség és bőség, konfliktusok és békekötések – az emberiség már sok mindent megélt, sötétebb és reményteli korszakokat, már sok mérföldkövet maga mögött hagyott. Rólunk vajon mit fog feljegyezni a történelem?
Mit ír majd rólunk a krónikás? Hogyan fogják emlegetni a jövő történelemkönyvei 21. századunk elejét? Mint új korszak hajnalát, amikor az embernek sikerült megoldást találnia a globális kihívásokra, háborúkra, válságokra, járványokra, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a kulturális konfliktusok feloldására, a digitális forradalom miatti aggodalmakra? Vagy pedig széttöredezett világként fogja emlegetni ezeket az évtizedeket az utókor? A számba nem vett tüntetések, a háborúk, elmélyülő konfliktusok, a polarizáció, a dezinformáció időszakaként? Mit fognak tanulni rólunk a jövő iskoláiban? Milyen korban éltünk? A párbeszéd és az együttműködés vagy a társadalmat megosztó populista retorikák, a bizalom válságának időszakában?
Pár évtized alatt sok mindent megélt az ember, az 1989-es decemberi forradalmat, a Szovjetunió felbomlását, a régiót megosztó balkáni háborúk időszakát, a globális biztonsági prioritásokat megváltoztató 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, az arab tavasz kezdetét, a hagyományos gazdasági modelleket megkérdőjelező 2008-as pénzügyi válságot, az orosz-ukrán háborút, majd az utóbbi években a hagyományos politikai intézmények számára kihívást jelentő populista pártok és mozgalmak megerősödését. Pár évtized alatt az ember megtapasztalhatta a globalizáció terjedését, az egyenlőtlenségek elmélyülését, a többpólusú világrend kialakulását, a regionális feszültségek növekedését, a klímaváltozás okozta erőforrás kihívásokat, a migrációs válságot, és, persze, életünket, a gazdaságot, a kommunikációt alapjaiban megváltoztató digitális forradalmat.
Mindez, jó és rossz, benne kell, hogy legyen majd a jövő történelemkönyveiben! Fontos, hogy, amit feljegyez a krónikás, amit átmentünk magunkról az utókornak igaz legyen. És remélem így látnak majd bennünket unokáink, építettünk-romboltunk, küzdöttünk-elbuktunk, tévedtünk, reméltünk!
