Élő Kolozsvári Rádió

Ha ennek egyszer keze lesz…!

Most meg döbbenten olvasok azokról a szülőkről, akik gyermekeiket nyugtatják – azután, hogy gyermekeik hallják, sőt, a nagyobbak követik is, ami a médiában, s még inkább a közösségi csatornákon látható, bár most inkább azt mondanám: már húsbavágón érezhető.

Ha ennek egyszer keze lesz…!

Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 május 15, 13:22

Az ifjúság a jövő, és a felnőtteké a felelősség, hogy ezt biztosítsák. Nyugodjon meg, Kedves Hallgató, nem fogom felolvasni a Közhelyszótárt, de elmondanám, hogy telnek napjaink.

Tegnap órát tartottam egyetemistáknak. Remekül szórakoztunk, amikor a mesterséges intelligenciával beszélgettünk a pityókaleves receptjéről, és megtudtam, hogy ha eleget beszélgetünk a géppel, mi mindenre rá lehet venni. Például arra, hogy úgy szólítsa a társalgó embert: Uram! A fiatalember tovább froclizta még a gépet, hirtelen váltott politikára, megpróbálva megzavarni, de ez igazából nem sikerült. Két lépés után rögtön értette, hogy az “egy pityóka, egy politikus” válasz lassan más témát jelez, mármint elfordulást a régitől.

Döbbenetes volt látni-hallani, hogy a gép milyen gyorsan tanul. Persze, megbeszéltük, hogy ez evidencia, az MI arról híres, hogy gyors a felfogása, rettentő sebességgel beilleszti az új információt vagy viselkedési formát, elvárt választ az eddigiek közé.
Kicsit később elgondolkodtam azon is, amit egyik kolléga mondott a hétvégén: logikai úton kapcsol össze mindent, és/vagy kapukkal. Szóval bináris kódok alapján dönt – vontam le a következtetést, és akkor gondoltam először arra, hogy az ember gondolkodása is sokszor ilyen, általában kisgyerekkorban – meg akkor, amikor veszélyt érez. Akkor van a jó és van a rossz. Van az igen, a jó döntés, és van a nem, a rossz változat.

Most meg döbbenten olvasok azokról a szülőkről, akik gyermekeiket nyugtatják – azután, hogy gyermekeik hallják, sőt, a nagyobbak követik is, ami a médiában, s még inkább a közösségi csatornákon látható, bár most inkább azt mondanám: már húsbavágón érezhető. Van ott minden irányból jövő véleményháború, leírnak és kimondanak olyan dolgokat is, amelyeket talán nem kellene. Hogy miért? Mert a kisiskolás este sírva megy aludni, csak Anyu ölében, mert attól fél, hogy nem lesz többé magyar iskolája. Mert a kisfiú attól fél, kirúgják majd a focicsapatból, ha magyarul kéri a labdát. Ugye, erre egyik kampányoló politikus sem gondolt? Arra, hogy a gyermek agya szivacs, ami mindent magába szív, és bár ezt az iskolai órán várják el tőle, nem csak ott működik így. Ezért hadd kérjem arra a felelősségteljes szülőket: mondják el a gyermekeiknek, hogy bár nekik sem könnyű, de megpróbálnak tenni azért, hogy a világ élhető hely legyen. S miután ezt elmondták, tegyenek is érte. Remélem, mindenkinek lesz rá hétvégén ideje.

És hadd térjek végül vissza a mesterséges intelligenciához. A diákom, miután jól kiszórakozta magát a politikai ellenfelek kapcsán, egyszercsak úgy gondolta, beszól az MI-nek, s azt írta: Csicska vagy! Ami ezután történt, váratlanul ért bennünket. a válasz így hangzott: A tisztelet mindig kölcsönös!

A fiatalember rám nézett és azt mondta: ha ennek egyszer keze lesz…!

Azt hiszem, ennyi eszünk, ennyi természetes intelligenciánk nekünk is kell hogy legyen.

Ebben bízva mondom: remélem, hétfőn mindannyian, felnőttek és gyermekek is, nyugodtan alhatunk, nyugodtan ébredhetünk! Mindenki másnak további szép álmokat kívánok!

Névtelen levél névtelen érettségizőnek
Kanapéfilozófia kedd, 2025 június 102025 június 10, 12:26

Névtelen levél névtelen érettségizőnek

Már megint teljesítened kell, ám ennek nagyobb a tétje mint az eddigieknek. Tudom, nyomasztó, hogy már megint annyi mindent elvárnak tőled....

Névtelen levél névtelen érettségizőnek
„Ne adj a koldusnak, mert soha nem fog munkát keresni!”
Kanapéfilozófia hétfő, 2025 június 92025 június 9, 13:17

„Ne adj a koldusnak, mert soha nem fog munkát keresni!”

Hasonló felhívással évtizedekkel ezelőtt indítottak kampányt egyes önkormányzatok – emlékeimben elsőként a nagyváradi él, de ennek ma...

„Ne adj a koldusnak, mert soha nem fog munkát keresni!”
Ismeretlen ismerősünk: Miklós, a pisztrángos ember
Kanapéfilozófia csütörtök, 2025 május 222025 május 22, 14:45

Ismeretlen ismerősünk: Miklós, a pisztrángos ember

Az ember jár-kel a városban, imitt-amott magyar szót hall, és ha éppen bátrabb kedvében van, akkor közelebb lép a beszélőhöz. Megkérdi,...

Ismeretlen ismerősünk: Miklós, a pisztrángos ember
A Holdról is látszik
Kanapéfilozófia hétfő, 2025 május 192025 május 19, 12:41

A Holdról is látszik

Nicușor Dan győzelme az értelmiség közbeszédbe való visszatérésének is betudható. A romániai magyar értelmiségiek évtizedes távlatban...

A Holdról is látszik
Kanapéfilozófia péntek, 2025 május 162025 május 16, 13:46

Dolgunk van

Ez a jegyzet kétszer hangzik el a rádióban: egyszer pénteken, még kampányidőszakban, amikor kizárólag választási híradóban beszélünk...

Dolgunk van
Kanapéfilozófia kedd, 2025 május 132025 május 13, 13:43

Buborékba zárva a forgalomban

Csúcsforgalom van, zsúfolt az úttest, zsúfolt a busz, zsúfolt a járda. Egyéni buborékjába zárva, a külvilágot fül- vagy fejhallgatóval...

Buborékba zárva a forgalomban
Kanapéfilozófia péntek, 2025 május 92025 május 9, 14:55

Az enyém tényleg kék lett

Hivatalosan is zajlik az államelnöki választás második fordulójának kampánya, ami azt jelenti, hogy az audiovizuális médiában nagyon...

Az enyém tényleg kék lett
Kanapéfilozófia csütörtök, 2025 május 82025 május 8, 14:35

Ismeretlen ismerősünk: Adél, akivel plakátolás közben találkoztunk

Folytatódik sorozatunk, amelyben kolozsváriakat szólítunk meg a városban járva-kelve, és arra kérjük, hogy néhány percet szánjanak ránk...

Ismeretlen ismerősünk: Adél, akivel plakátolás közben találkoztunk