Zsidó színházi bemutató, csendőri védelemmel – szaporodnak az online fenyegetések
Több szakember is úgy látja, hogy Romániában és Európában is felerősödött az antiszemitizmus.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 február 13, 16:32 / actualizat: 2025 február 14, 16:18
A csendőrség jelenlétére volt szükség A velencei kalmár bemutatóján február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban. Ugyanis a közösségi médiában, elsősorban a TikTokon fenyegetések jelentek meg a színészek és az intézmény ellen is.
Több szakember is úgy látja, hogy Romániában és Európában is felerősödött az antiszemitizmus. A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó történész úgy véli, a jelenség rendszerint válságok idején válik jellemzőbbé, mert az emberek ilyenkor fogékonyabbak az összeesküvés elméletekre, amelyekben magyarázatokat vélnek felfedezni a világra vonatkozóan.
„Heroikus” zene szól az alatt a TikTok-videó alatt, amelyen a bukaresti zsidó színház épülete látható. A képen helytelen románsággal egy olyan szöveg olvasható, amely a zsidó népcsoport ellen hangol. A bejegyzés eddig csaknem 1500 lájkot gyűjtött, és majdnem 400 hozzászólást írtak alá. Ezek között extrém fenyegetések is vannak. Az egyik hozzászóló egy jól elhelyezett bombát kívánt az intézménynek, egy másik kommentelő pedig megjegyezte, hogy jó lenne mobilizálni a zsidók ellen. A legdurvább hozzászólás mégis az volt, amikor valaki a zsidó színház pontos címét kérte, tisztogatás céljával.
A fenyegetések miatt a bukaresti állami zsidó színház a csendőrség jelenléte mellett tartotta meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án. A darabban játszó színész, Maia Morgernstern az Antena 3 televízió online portáljának nyilatkozott. Azt mondta: „Dühös vagyok. Úgy gondolom, hogy ez nem igazságos. A fenyegetések, mint hogy: »jöjjenek, romboljuk le az épületet…« Nagyon nehéz ez most nekem!” Andrei Munteanu, a bukaresti állami zsidó színház igazgatója elmondta, értesítette a rendőrséget és a csendőrséget a fenyegetésekről. Hozzátette: a premiereken, a bemutatókon járőröznek, vigyáznak rájuk.
Andrei Munteanu a Radio France Internationalnek nyilatkozott: „Természetesen a fenyegetések nem tudnak pozitív állapotot előidézni, de teljesen megbízunk a hatóságokban, ezért mondhatom azt, hogy nyugodtabb a hangulatunk, mindenki végzi a dolgát. Nemrég volt egy premierünk, és végezzük a dolgunkat, mert az ilyen fenyegetések, a TikTokon és más közösségi médiás felületeken mindig visszatérnek. Nem ez az első alkalom.”
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a fenyegetések büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után, így nem az eset nem tartozik a tanács hatáskörébe. Asztalos Csaba ugyanakkor megjegyezte, hogy a zsidó közösségekkel szembeni fenyegetettség Nyugat-Európához hasonlóan Romániában is növekedett az elmúlt években.
„Ami a fenyegetéseket illeti, ezek büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után. Itt a rendőrség, ügyészség tud eljárni, a tanácsnak nincs hatásköre. Ez egy sajnálatos eset, hogy ez megtörtént, az viszont egy jó dolog, hogy a hatóságok meghozták a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy megelőzzenek bármiféle támadást, vagy bármilyenféle konfliktust. Sajnos még megtörtént, és az is igaz, hogy zsidó közösséghez köthető tevékenységek, intézmények, például iskolák évek óta nagyobb figyelemmel vannak kísérve a hatóságok által, pontosan azért, hogy megelőzzék a lehetséges incidenseket. Ez Nyugat-Európában, más országokban évek óta jelen van sajnos, de ilyen esetek Romániában is voltak” – mondta Asztalos Csaba.
A TikTokon egy csatornára több tucat olyan videó van feltöltve, amely árulóként tünteti fel a jelenlegi politikusokat, és az egyetlen igaz románnak Călin Georgescu van beállítva.
A közösségi médiában közben a román értelmiségiek neveit tartalmazó listák terjednek, amely mellől a fenyegetések sem maradnak el. A listán szereplő egyik személy, meg is osztotta az egyik ilyen összesítést a közösségi médiás oldalán. Nem vállalt interjút, de a Kolozsvári Rádiónak elmondta, hogy a listák Calin Georgescu fanatikus támogatóihoz köthetőek. A listán szereplő összes személyt Georgescu ellenségének, illetve globalistának nevezik.
Nem teljesen váratlan a zsidó színházzal szembeni fenyegetés és az értelmiségiek listázása sem, a Georgescu-fanatikusok között ugyanis sokan a vasgárda eszméit osztják – mondta a Kolozsvári Rádiónak Csoma Botond parlamenti képviselő. Az RMDSZ szóvivői tisztségét is betöltő politikus elmondta, ezek az emberek sokszor megnyilvánulásaikban a Vasgárdának a politikai vezetőit dicsőítik.
„Tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam sajnos, hogy nem lep meg az, hogy fenyegetik a bukaresti állami zsidó színházat, listáznak értelmiségiekre, ezt csinálták a vasgárdisták is, ezt csinálták a nácik is, ezt csinálták. És itt óriási felelősségük van az állami szerveknek, és főleg a bűnüldöző szerveknek, akik egyébként évekig tétlenül nézték a fasiszta, legionárius megnyilvánulásokat, annak ellenére, hogy törvény van rá. Törvény van rá, hogy fel lehet lépni ezen megnyilvánulások ellen, tulajdonképpen nem alkalmazták a törvényt. Itt van az eredménye, úgyhogy ezt sürgősen az állami hatóságoknak fel kell lépniük, és mert tulajdonképpen itt nem csak arról van szó, hogy van egy megnyilvánulás. Ez tulajdonképpen bűncselekmény az, ami történik, és egy jogállamban a bűncselekmények elkövetése ellen fel kell lépni” – mondta Csoma Botond.
A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó történész, Fodor János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vasgárda éppen egy jó példa arra, hogy miért kell figyelni az intő jelekre, hiszen az apró lépések képesek arra, hogy ágyat vessenek a fasizmusnak.
„1927-ben jelenik meg a Vasgárda és a legionárius mozgalom, ami bejegyzett, és aztán különböző nevek alatt még pártszínekben is futott ez a dolog, de ne gondoljuk, hogy akkor kapott ez szárnyra, Codreanu 1920-ban már eléri, hogy a zsidókat kizárják a diákszövetségből. Most nyilván ez olyan, mondhatjuk, hogy hát ez bagatell, még ekkor a, tanulmányaiktól nem fosztották meg őket, de innen kezdődik. Hogyha ilyen hasonló jellegű misztikumra épülő, de populista, és hát ugye egy bizonyos népkívánságot minden bizonnyal teljesítő szándékokkal lépnek fel mindenféle gyanús alakok, és ezzel gyakorlatilag támogatást, vagy látszólagos támogatást szereznek, ezek mindenképp intő jelek, Azt gondolom, hogy a tájékozódással lehet valamiféle tisztánlátást ilyen kérdésekben elérni” – fogalmazott rádiónknak Fodor János.
A történész azt is elmagyarázta, hogy az antiszemitizmus rendszerint válságok idején erősödik fel, mert az emberek ilyenkor fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, amelyekben magyarázatokat vélnek felfedezni a világra vonatkozóan. Fodor János szerint arra lenne szükség, hogy a társadalom szembenézzen a XX. századi bűnökkel, a hibákból tanulva ugyanis a társadalom felismerheti, hogy az ilyen folyamatok semmi jóra nem vezetnek.
„Kellene egy olyan konszenzus, amely kimondja, hogy léteztek, igen, ezekkel szembe kell nézni, tehát ilyen piszkos XX. század után azt gondolom, nem lehet megspórolni egy ország, egy nép, egy nemzet számára azt, hogy szembenézzen egy ilyen múlttal. Mert mihez vezethet egy ilyen történet? A listázás maga egy elég – nem is tudom – bonyolult, szomorú analógiákat is felvillanthat. Az elrettentő példák azok, amik tanulságként kellene előttünk legyenek abban az értelemben, hogy kellőképpen megfontoltan, és a példákból tanulva gyakorlatilag ezekből az analógiákból tanuljunk, kigyógyuljunk, és hát ugye ilyen esetekben elítéljük ezeket, tehát semmilyen jóra nem vezettek ezek a folyamatok” – mondta a történész.
Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet vezérigazgatója, Alexandru Florian az Antena3 csatorna online portáljának azt emelte ki, hogy a zsidó kisebbség elleni erőszakra buzdító bejegyzések négy-öt éve még nem jöhettek volna szóba. Páratlan folyamatnak vagyunk tanúi, ami az elmúlt 35 évet illeti, hiszen az antiszemitizmus újjáéledését tapasztaljuk – fejtette ki az igazgató. Hozzátette: a szélsőjobboldal térnyerése és az antiszemitizmust tétlenül néző közintézmények a fő okai annak, hogy a zsidó közösség ismét veszélybe került.
Birtalan Albert összeállítása
