Kék hegyek – az ecset zenéje
Gaál András alkotásai a székelyföldi táj látványának szépségéből inspirálódnak és sűrűsödnek megfoghatatlan jelekké, jelek rendszerévé.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2025 február 5, 15:22
Gaál András életmű-kiállítás nyílt kedden a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában.
A gyergyóditrói születésű művészt leginkább tájképfestőként, illetve portréi révén ismerik, ugyanakkor olyan köztéri alkotások társszerzője mint a csíkszeredai művelődési ház Cantata Profana mozaikja, a gyergyószárhegyi mozaikfal, a tusnádfürdői római katolikus templom festett ablakai, vagy a hajdúhadházi Kodály örök pannó.
Fotó: Papp-Zakor András
A Marosvásárhelyi Képzőművészeti Iskola diákja volt, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Ezt követő, négy évtizedes csíkszeredai tanári pályája során festők és grafikusok sorát indította útjára, Márton Árpáddal és Zöld Lajossal a gyergyószárhegyi művésztelep majd Kulturális és Művészeti Központ alapítója és hosszú ideig vezetője.
Gaál András alkotásai a székelyföldi táj látványának szépségéből inspirálódnak és sűrűsödnek megfoghatatlan jelekké, jelek rendszerévé. Már a kezdetektől, a látvány egyszerűsítésében látta festői útját. Életművében szépen végigkísérhető a figuralitástól való eltávolodás az absztrakció irányába, ahol a táj elemei színfoltokból, mértanias síkokból és kusza vonalakból építkező, állandó és örök érvényű kompozíciókká egyszerűsödnek – írja Banner Zoltán.
A tárlatmegnyitón a 2021-ben, Pannonhalmán elhunyt művész családja is jelen volt. Ágota lányával Papp-Zakor András beszélgetett.
