Kalandozások a természettudományok világában
Földrengések előrejelzése, felvilágosodás kori nagy tudós és a rákkutatás legfrissebb eredményei - minderről szó volt az EME természettudományi konferenciáján.
Szerkesztő: Sebők Tímea, 2024 november 29, 10:41
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi Szakosztálya idén is a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozata keretében rendezte meg a természettudományi konferenciát, amelyre ezúttal a BBTE Kémia Kar épületében került sor. Összeállításunkban az ez alkalomból az előadások után készült interjúkat hallgathatják meg.
– Előrejelezhetőek-e a földrengések? tette fel a kérdést és adott rá néhány, a tudomány jelenlegi álláspontja szerinti érvényes választ Szakács Sándor geológus, egyetemi tanár az Erdélyi Természettudományi Konferencia előadóinak egyikeként. A földrengés-előrejelzéssel kapcsolatos magatartás az utóbbi 50 év folyamán a hurráoptimizmus csúcsai és a mély pesszimizmus gödrei között ingadozott. Az 1990-es évek Nature debate on earthquake prediction konklúzió követve a jelenlegi paradigma szerint a földrengéselőrejelzés elvileg lehetetlen, tekintettel a jelenség nonlineáris és kaotikus voltára, miközben világszerte újabb prekurzor jelek kimutatására irányuló kutatások zajlanak. Ezek elméleti megalapozása terén is áttörés történt egy paradigma-váltó hipotézis kidolgozásával amelynek azonban hátránya az alkalmazott módszerek egyetemes érvényességének a pretenciója. Ezt ellensúlyozandó, egy kevésbé ambiciózus, de reálisabb esélyekkel kecsegtető kutatási stratégiára tett javaslat további impulzust adhat a kutatásoknak – tudhattuk meg ez alkalomból.
– Carl Linné (1707-1778) tudományos munkássága. Tudománytörténeti áttekintő címmel értekezett Patkó Ferenc biológus. Linné a 18. század nagy gondolkodója volt. A felvilágosodás korának nagy alkotója. Nemcsak korára volt nagy hatással, hanem napjaink tudományos életére is. Életében 7700 növényfajra és 4235 állatfajra vezette be a napjainkban is használatos binominális nevezéktant. Ez volt kétségtelenül Carl Linné nagy érdeme. Gondolkodásmódjának eleme, hogy egyik „épület” sem teljes, de olyan tökéletes, hogy lehet rá továbbá építkezni. Hatalmas munkássága, amely legalább 4000 tanulmányban és legalább 175 könyvben volt, mintegy máglyatűzként világított a felvilágosodásban. Az a kutató volt, akit a tudományosság szelleme áthatott és vitt előre. Jellemző rá, hogy igyekezett a faj kategóriát (populációt) a legjobban meghatározni. Nem tudhatta, hogy mi a DNS, de korában a legjobban fogalmazta meg.
– A használatban levő citosztatikumok, a rák kezelésében való alkalmazásuk ellenére, szűk hatásspektrummal rendelkeznek, szerzett rezisztenciát okoznak a daganatsejtekben és toxicitást az egészségesekben. Ezek a hátrányok arra késztetik a tudósokat, hogy új, jobb rákellenes hatással és kevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszereket fejlesszenek ki. Dr. Virág Piroska, a kolozsvári Ion Chiricuta Onkológiai Intézet laborvezető onkobiológus főkutatója, azokat az első lépéseket mutatta be az Erdélyi Természettudományi Konferencia keretében, amelyeket megtettek az újonnan szintetizált vegyi anyagok, esetleges tumorellenes hatásának kimutatása érdekében.
Riporter: László Tibor
