82 éves a kolozsvári magyar rádiózás
Nyugdíjas marosvásárhelyi kollégánk, Gáspár Sándor szerint, az erdélyi magyar rádiózás „születésnapja” február 27-edike, ekkor sugároztak ugyanis először műsort Kolozsvárról 1942-ben, a Magyar Rádióban.
Sebestyén Kálmán helytörténész a Honismeret című lapban írt a kolozsvári rádióadó történetéről. Ennek rövidített változatát olvashatják alább:
1940 őszén, Észak-Erdélyben, a visszatért területeken a Magyar Posta hamar megkezdte működését, de a Kolozsvári Rádióhivatal megszervezése, a műsorszórás megindítás a nagy műszaki erőfeszítéseket igényelt. A Posta Kísérleti Állomás brassói születésű mérnöke, Zakariás János, Kassáról Kolozsvárra hozatta az ottani adót, mely a Feleki-tetőről megkezdte a sugárzást. A Kolozsvári Rádióhivatal vezetője (az LGT által is megénekelt – szerk. megj.) Marczal János volt. Az elhanyagolt épületet felújították, bútorzatát kicserélték, a 70 méter magas adótornyot korszerűsítették. 1941 őszén a kolozsvári adóberendezés korszerűsítése is szükségessé vált. Az új kolozsvári adóállomást, amelynek terveit Susánszky László mérnök készítette, 1942. február 18-án helyezték üzembe. Önálló műsort nem sugárzott, az akkor létezett Farkas utcai kis stúdió csak a bejelentkezésre szolgált, de az adó léte fontos szerepet játszott a kincses város életében, az erdélyi közvetítések száma növekedett. A rádió jelen volt Észak-Erdély minden jelentős társadalmi, művelődési, politikai stb. eseményén, a Kolozsvári Nemzeti Színház előadásain, a Ferencz József Tudományegyetem tudományos tanácskozásain, a székelyföldi, kalotaszegi napokon. Az új kolozsvári adó felavatásakor a rádió egész napos műsort sugárzott Kolozsvárról 1942. február 27-én: megszólaltatta Keledy Tibor polgármestert, az Erdélyi Helikon íróit, a Kolozsvári Nemzeti Színházból a Bánk bán operát közvetítették, a népzene kedvelői számára Török Erzsébet székely népdalokat énekelt stb. A rádiózás iránti igény növekedésére jellemző, hogy 1942-ben Kolozsváron a rádióengedélyek száma 13 949 volt, míg a telefonoké csupán 2778 (!).1943 őszén Keledy Tibor kolozsvári polgármester az önálló erdélyi stúdió tárgyában sürgető levelet küldött a Telefonhírmondó és Rádió Rt. Igazgatóságának és a magyar rádióhálózat tervezőjének.
Utcakép 1942-ből a Farkas utcából. Az akkori kolozsvári adóállomás önálló műsort nem sugárzott, az akkor létezett Farkas utcai kis stúdió csak a bejelentkezésre szolgált, de az adó léte fontos szerepet játszott a kincses város életében.
Kép: www.fortepan.hu/Kurutz Márton
A következőket írta: „Ameddig Erdély szellemi erői önálló stúdión keresztül közvetlenül meg nem jelenhetnek az egész ország rádióhallgatói előtt, hogy az irodalom, a zene és a színművészet terén a maga sajátos ízével felfrissíthessék a Csonkaország irodalmát, zenéjét és színművészetét, addig az egyes országrészek közötti kulturális egység nem valósítható meg. Az önálló erdélyi stúdió létesítésének előfeltétele most már adva van. (…) Az új adóállomás segítségével az ország minden részében jól hallható közvetítéseket lehet Kolozsvárról továbbítani és Erdély szellemi erőit saját otthonukban megszólaltam.”
(eddig a Honismeret cikke alapján)
Az Erdélyi Magyar Párt egyébként többször is felszólalt az Országgyűlésben a kolozsvári (ma így mondanánk) regionális műsor sugárzásáért. A budapesti Népszava, 1941. augusztus 8-i cikke is beszámol róla, hogy Nyírő József a „Keleti Újság” című erdélyi lapban nagy cikket írt a kolozsvári rádió ügyéről. „A cikkben hangsúlyozza, hogy bel- és külpolitikai szempontok egyformán szükségessé teszik Erdély székvárosában rádióállomás berendezését. Éppen ezért nem lehet tovább halasztani ennek a problémának a megoldását” – idézi a Népszava. 1941. október 27-én az Ellenzék című Kolozsváron szerkesztett lap pedig már arról ír, hogyan lobbiztak az Erdélyi Magyar Párt küldöttei – egyebek mellett – a kolozsvári rádióleadóért: Nyírő József második felszólalásában kérte annak lehetővé tételét, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház ne csak Kolozsváron, három vidéken is teljesíthessen missziót. Kérte továbbá, hogy a kolozsvári rádió ne csak a budapesti műsort közvetítse, hanem sugározzon erdélyi programot állandóan, amiről az erdélyi tudományos, irodalmi és művészeti körök közreműködésével gondoskodhatnak.
(Ellenzék, 1943. október 27.)
Összeállította Rácz Éva
Borítókép: illusztráció (www.fortepan.hu/Kurutz Márton)
Articol editat de kristalybea, 27 február 2024, 15:57
