Sajtóklub: ideális hőszigetelés, napelemek, elektromos autók
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
Articol editat de mihaly.istvan, 29 november 2022, 11:15
Milyen az ideális vagy optimális hőszigetelés 2022-2023 telén? Mennyire áll “köszönő viszonyban” egymással a reklám, a divat és a valós helyzet? Megoldhatják-e a napelemek a háztartások energiagondjait nem éppen mediterrán tájainkon? Az elektromos vagy a hidrogénmeghajtású autóké a (közel)jövő?
A Sajtóklub november 28-i kiadásában többek közt erről beszélgetettem Furdek Tamás energetikai szakértővel, villamosmérnökkel.
Érdemes saját hőközpontot felszerelni (ha még mindig cserépkályhával fűtenénk), ahhoz pedig programozható termosztátot illeszteni, hogy amikor nem vagyunk otthon, vagy éjjel alacsonyabb hőfokra álljon át a melegítés. “Becsüljük meg” a szomszédainkat, akik minket melegítenek, és szigeteljük el az épületet, a lakást, mert 30-40%-os azonnali megtakarítást tudunk elérni vele.
Az, hogy mivel szigeteljünk, inkább büdzsé és ízlés dolga, egy 10 centiméteres “fapados” polisztirén is megteszi a hatását és óriási a különbség aközött, hogy van-e vagy nincs semmi. Az már kevésbé fontos, hogy 12 vagy 15 cm a vastagsága, kőgyapot-e vagy más szigetelőanyag. Ezek +/-10-20%-ot jelenthetnek, de az alap 40%-os megtakarításhoz képest már nincs akkora szerepük, jelentőségük. Inkább az a lényeg, hogy legyen szigetelve az épületünk, mint az, hogy mivel, milyen vastagságú réteggel.
A penészedés nem a szigetelőanyag milyenségétől függ (polisztirol vagy kőgyapot), hanem azért jelentkezik, mert ún. hőhidak maradnak a falak mentén, ahol (a szigetelés ellenére, ami segít ebben) jobban lehűlnek egyes falrészek, amelyekre előszeretettel kicsapódik a nedvesség. Ahhoz tehát, hogy megelőzzük a penészedést, melegen kell tartanunk a falakat, ahol pedig (a hőhidaknál) ez nem lehetséges, ott a páratartalmat kell lecsökkentenünk.
A napelemek telepítése (több éves pangás után) igencsak nekilendült, országos szinten mintegy 4000 MWh-t “kitevő” új naperőmű kapott már engedélyt (a meglévő, mintegy 1500 MWh mellé!), és ezeknek 2-3-4 év alatt el is kellene készülniük. Ami hatalmas előrelépést jelent. De ezek ipari napelemparkokra vonatkoznak, a lakossági (saját) panelek szerelése egyrészt nagyságrenddel kisebb kapacitást jelent(ene), másrészt még gyerekcipőben jár. Jelenleg nincs rá folyamatban levő támogatási rendszer, de volt és minden bizonnyal még lesz is – figyelni kell az afm.ro honlapot és a sajtót. Jelenleg vállalatoknak és önkormányzatoknak van nyitott pályázási lehetőségük ilyen napelemparkokra, nekik érdemes ezen gondolkodni, kb. 50%-os támogatást lehet kapni ezek kivitelezésére.
Ha állami támogatás nélkül is bele szeretnénk vágni, akkor természetesen még magas költséggel kell számolnunk.
Elektromos autók: Az eladások növekednek, új lendületet adott nekik a viszonylag olcsó hazai modell, de továbbra is elégtelen a töltőhálózat nagysága. Hosszabb utakra nem ajánlanám.
Viszont városi közlekedésre, vagy mondjuk a Gyaluból való ingázásra már inkább alkalmas egy elektromos járgány és ezzel kapcsolatban egy tanulságos esetet is el tudok mesélni: a múltkoriban egy halkan surranó (mint kiderült tisztán elektromos) taxival utaztam és a tulajdonos elmondta, hogy használtan vette a két éves kocsit, kizárólag taxizásra használja a testvérével együtt (felváltva) és rendkívül előnyös a dolog, mert kitanulmányozták, hogy van Kolozsváron kb. 8-10 olyan töltőállomás, ami valamilyen oknál fogva (többnyire azért mert állami vagy más jellegű támogatással épült) még mindig teljesen ingyenes.
Amúgy a magas benzinárak ellenére, az elektromos autók fajlagos km költsége már nem annyira vonzó, mint volt egy-két évvel ezelőtt, de még mindig olcsóbb egy kicsit az üzemeltetése, mint a hagyományos belsőégésű motoros autóké.
Fentebb a műsorban elhangzott hasznos információknak csak kis részét idéztük, foglaltuk össze, akit szeretne többet megtudni, hallgassa meg a november 28-i, hétfő délutáni élő beszélgetés szerkesztett, kissé rövidített változatát a lejátszóra kattintva.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
