Winkler Gyula: az önbizalom szempontjából is fontos a népszámlálás
Ne az legyen a szórvány közösségek legfőbb jellemzője, hogy fogynak! Jó lenne, ha a népszámlálást követően kiderülne, hogy legalább lassítani sikerült ezt a fogyást.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő beszélt erről, amikor a népszámlálás szórvány-vonatkozásait taglalta. Szilágyi Szabolcs interjúja a lejátszóra kattintva meghallgatható, vagy alább szövegesen elolvasható.
Nagyon sokat hallunk arról, hogy az erdélyi magyarság szempontjából összességében nézve mekkora tétje van a népszámlálásnak. Ha egy picit lebontjuk, hogy néz ki ez például a szórvány szempontjából? Mit jelent a szórványnak az, hogy hányan is vagyunk?
– Én úgy vélem, hogy nagy a tét mindannyiunk számára, az egész közösség számára, és talán még élesebben érezzük azt, hogy milyen tét van, hogyha a szórványra gondolunk. Az egyháznak számít a gyülekezet tagszáma; kulturális szempontból, vagy az ifjúsági szervezetek, intézmények működésének szempontjából is a közösség a fontos. A létszám a mérvadó, az adminisztratív, a közigazgatási döntés szempontjából, és számít nekünk politikailag is, hiszen a szórványban mi olyan helyzetben vagyunk, hogy nagyon gyakran átnézhetnek a fejünk fölött a politikai döntéshozók, merthogy nem sikerült bejutni a városi önkormányzatba, nem tudjuk elérni az 5 százalékot, nem vagyunk jelen a megyei önkormányzatokban. A közösség létszámával lehet érvelni, hogy nekünk is jogunk van a kulturális támogatásra, az egyházi támogatásra, az iskolafenntartásra. És nyilván az önbizalom szempontjából is nagyon fontos, hogyha fel tudjuk azt mutatni, hogy legalább lassítottuk a csökkenést a szórványban. Legalább nem az a legfőbb jellemzője a szórványközösségeknek, hogy fogynak, fogynak, fogynak. Ha szabad felhívást megfogalmazni, azt mondanám el, hogy május 15-ig önbevallással tudunk részt venni a népszámláláson. Tegyük ezt meg, ott vannak az önkéntesek, ott vannak az RMDSZ-szervezetek, ott vannak a partnerek, segítenek. Tegyük meg ezt, áldozzunk húsz percet erre, és ezzel segítettük a közösségünknek a jövőjét.
Hogyan látja, egy olyan vidéken például, mint Hunyad, az elmúlt harminc évben hogyan érthető tetten a magyarságnak a fogyása, a csökkenése, vagy ennek a tendenciának esetleg a lassulása? Hogyan lehet megtartani ott egy közösséget?
– Azt láthattuk, hogy sajnos minden népszámlálási évben drasztikus volt a csökkenés. Ennek sokrétű okai vannak, gazdasági okai, hagyományból fakadó és a közösség vagy a Hunyad megyének az ipari hátteréből fakadó okai. Nem Őszinte leszek: Dél-Erdélyben nem találtuk meg még igazán a közösség csökkenésének a megfékezési receptjét. De ha iskolába járunk, ha támogatjuk az egyházat, ha támogatjuk a kulturális tevékenységeket, és valahogyan sikerül a magyar sajtót juttatnunk a szórványban élőkhöz, akkor egészen biztosan sikerül a közösség életerejének a megtartása. És valamilyen módon én szerintem oda is el fogunk jutni, amikor az sikerülni fog, hogy a fiataljainkat ne engedjük már elmenni, vonzzuk őket, vagy tartsuk meg őket a szülőföldön, és szerintem konok helytállásra van szükség, folytonos munkára, erőfeszítésekre. Siránkozzunk kevesebbet, tegyünk többet, és ha lehet, mosolyogjunk gyakrabban.
Vegyes házasság esetén milyen nemzetiségű a gyermek?
– Erre sincs szabályszerű válasz. Attól függ, hogy milyen harmónia van a házasságban, milyen erőegyensúlyok alakulnak ki, és a szülők közül, vagy a két család közül ki tud vonzóbb lenni a gyermek számára. Van, amikor ezek a döntések nagyon kevesen múlnak; azon, hogy jó-e például a helyi magyar tagozat, vagy jobb-e a magyar óvoda, mint esetleg a többségi nyelvű óvoda. Most azért veszünk részt a magyar kormány által finanszírozott bölcsődeprogramban, mert lehet, hogy azon fog múlni esetleg, hogy sikerül egy bölcsődei helyet felajánlani a pici babának, és onnan indítja el magyarul az útját. De még egyszer azt kell mondanom, hogy általános válasz, általános recept nincs, hanem embere válogatja.
Articol editat de kristalybea, 11 május 2022, 16:34
