Egyre többen költöznek vidékre, ám az idill elmarad(hat)
Építőipari cégek becslése szerint a világjárvány két éve alatt még többen, több mint 250 ezren költöztek városról falura.
Ezt főleg arra alapozzák, hogy az utóbbi időszakban az építési engedélyek többségét faluhelyre állították ki. Pontos adatokat az éppen zajló népszámlálás fog majd szolgáltatni, de a tendencia valós – mondja Pásztor Gyöngyi szociológus, akit a városról falura történő belső migráció jelenségéről és okairól Sebők Tímea kérdezett. Az interjú a lejátszóra kattintva meghallgatható, vagy alább szövegesen elolvasható.
Svájci falusi táj. Fotó: Sven Fischer/Unsplash
Pásztor Gyöngyi: Az említett számok tényleg becslések, viszont én úgy gondolom, hogy megbízható becslések, és ugyanarról a tendenciáról beszélnek, mint amiről mi hivatalos népszámlálási adatokból is tudunk. A legfrissebb adatok 2020-asok, tehát az elmúlt másfél-két évnek a mozgásait nem látjuk még, de ezek is már arról beszélnek, hogy megugrik a belső migráció, főként a városról, faluról irányuló migráció. A 2020-as adatok szerint a város-falu migráció megközelítőleg 116 ezres nagyságú, a falu-város pedig 77 ezres, tehát ez szinte 40 ezres migrációegyenleget eredményez a vidék részére. Azt is tudjuk, hogy ezek az adatok valójában nem ragadják meg a teljes mozgást, hiszen nem mindenki regisztrálja az el- és beköltözését, tehát ezek is csak megközelítik a valós számokat, amelyek általában nagyobbak, mint ahogyan azt a statisztikák mutatják.
Említette, hogy ezeket az adatokat nagyobb távlatból fogjuk jobban látni, és éppen a most zajló népszámláláskor fog fény derülni arra, hogy az elmúlt 10 vagy 11 évben ezek a migrációs irányok hogyan alakultak. Előzetesben vajon az elmúlt évtized mérlege merre fog billenni?
– Szerintem ezeket a tendenciákat fogja visszaigazolni, városi népességcsökkenést látunk a vidék javára. De az a fontosabb, hogy a friss népszámlálás tükrében pontosabb adatokat kapunk.
Az okokra rátérve: gondolom, hogy nagyon sokféle oka lehet annak, ami miatt az emberek úgy döntenek, hogy a város helyett falun építik fel, élik le az életüket, és gondolok anyagi okokra, lelki okokra. Melyek a leggyakoribb okok, illetve ezek milyen súlyban vannak jelen Ön szerint?
– A városról való kiköltözés jelentős része az úgynevezett szuburbanizációs jellegű, azaz igazából nem egy valódi vidékre való költözést jelent, hanem sokkal inkább a nagyvárosok körüli, kertváros jellegű települések a célpontok. Nem egy ideáltipikus vidéki lakásra kell gondolni, a kolozsváriaknak elég, hogyha csak Kisbács, vagy Szászfenes példáját említjük, ahhoz, hogy érthető legyen. A Szászfenesre való költözés nem egy valós vidékre való költözés, hiszen életmódszerűen tulajdonképpen Kolozsváron laknak, tehát Kolozsvár közelsége határozza meg. Ugyan pár kilométerre Kolozsvár határától ugyancsak nagyon városias jellegű körülmények között élnek, a legtöbbször tömbházakban, nem egy nagyobb, telkes házban vagy kertvárosi övezetben, hanem teljesen urbánus jellegű körülmények között. Ezeknek a mozgásoknak az elsődleges mozgatórugója az ingatlanár.
Arányokat pontosan nem tudunk mondani, de a nagyvárosok körüli metropolisz övezet településeinek a növekedése, statisztikái mutatják, hogy ezek a mozgások jelentős részben ilyen jellegű települések felé mutatnak. És akkor egy kisebb arány az, ami ténylegesen ugyancsak létezik, ami igazából a távolabbi településekre való költözést feltételez, ami már valamilyen típusú életmódváltást is igényel. Már csak azért is, mert ha ingáznak, az ingázási idő nagyobb léptékű, illetve a lakás, kert teljesen más típusú életmódot feltételez. De ezek mellett is beszélhetünk még néhány okról.
A szakirodalom kettős okrendszert szokott emlegetni: egyrészt a városnak a taszító tényezőit, illetve a céltelepülés, vagy vidéki falusi településnek a vonzó elemeit. A taszító tényezők rendszerint egy nagyváros esetében a zsúfoltság, nagy forgalom, zaj és levegőszennyezés, a romló életminőségnek a percepciója. Amikor az emberek elkezdik úgy érezni, hogy most már betelt a pohár, elviselhetetlen ez a zsúfoltság, a zaj, a forgalom, hogy menekülni kell ettől. És nyilván ezt felerősítik a negatívan magas ingatlanárak, amelyek városi környezetben mindig magasabbak, mint vidéken, és hogyha az elmúlt 7-8 évre gondolunk, az kiemelt áremelkedést hozott. Kolozsváron kiemelten igaz, hogy az ingatlanárak az elmúlt 7-8 hétben szinte duplájára nőttek. Tehát az egyre megfizethetetlenebbé váló ingatlanárak nyilván alternatív megoldás keresésre kényszerítik at embereket. Erre elsődleges alternatíva Kolozsvár közvetlen közelében van, amennyiben teljes mértékben városi életmódot szeretnének folytatni. Ami azt jelenti, hogy a munkahely, az iskola, abban az otthonban a szórakozási lehetőségek mind a városhoz kötik, és szinte csak aludni járnak haza. Ezek azok a helyzetek, amelyek a szuburbiák felé visznek, hogy ne nevezzem kertvárosnak, mert jellegzetesen építészetileg nem azok.
Ha az alternatíva egy távolabbi település, ez életmódváltást is feltételezhet. Mi az, ami vonzó tényező lehet? Nyilván a megfizethetőbb ingatlanárak, illetve különösen vidéki települések esetében ez a javuló életminőség percepciója. A nyugalom, amit igazából a vidéki település adhat, az ezzel járó csend, kisebb forgalom, kisebb szennyeződés. De nagyon fontos tényező tud lenni a több zöld, nagyobb tér, több zöldövezet, nagyobb lakófelületek, és ha ezek a települések még infrastrukturálisan is jól ellátottak, mint ahogyan egyre inkább jellemző, még kényelmesebbé tudja tenni a lakhatást. Tehát, ha ezek a falvaink is urbanizálódnak abban az értelemben, hogy városias városihoz hasonló infrastruktúrával kezdenek rendelkezni, akkor gyakorlatilag ez sokkal inkább megvalósítható. Ha van járható út, áramszolgáltatás, gázszolgáltatás, csatornázás és folyóvíz, akkor szinte városihoz hasonló kényelem biztosítható vidéki körülmények között is.
Az előbb említett mozgásokat az elmúlt két-három év, a járványhelyzet időszaka feltehetően felgyorsította. Erre vonatkozó statisztikákat mi csak nagyon kezdetlegesen látunk, de az máris látszik a 2020-as adatokból, hogy a járványhelyzettel járó korlátozások felerősítették a városból való menekülési vágyat vagy szándékot. A korlátozások elviselhetőbbek voltak vidéken, mint városon, ami azt is eredményezte, hogy felerősödött a kiköltözésnek a vágya. És nem csak az a fajta kiköltözés növekedett meg, amelyben életmódszerűen kiköltöznek, hanem arra vonatkozó adatok is vannak, hogy a második ingatlan, tehát a nyaraló, vagy időszakos lakhely intézménye jelent meg, vagy lett gyakoribb városiak esetében. Erre vonatkozó adatokat is szolgáltatni fog az éppen zajló népszámlálás, hiszen ezt is kérdik.
Ha a pandémia okozta kényszerhelyzet úgymond megnyitotta a lehetőséget a távmunka, vagy legalábbis részben otthonról végzett munka előtt is, és vannak arra kilátások, hogy ez meg is maradjon többé-kevésbé a munkakultúra részeként az, hogy lehessen otthonról dolgozni, akkor ez hozzájárul-e még inkább ennek a folyamatnak a folytatásához, kiterjedéséhez, felgyorsulásához?
– Több mint valószínű, hogy igen. A 90-es években jellemző volt egy olyan város-falu migráció, ami a túlélésről szólt. Abban az értelemben, hogy a leépülő iparból munkanélkülivé válók, felerősítve a korábbi hálózataikat és nyilván vidéki származásukat, visszaköltöztek vidékre és ott gazdálkodni kezdtek. 30 év távlatából már egyre kevésbé ez a jellemző; azok költöznek ki, akik munkajellegüktől adódóan megengedhetik maguknak ezt. Kevésbé köti őket a pontos munkaidő és a pontos időkezdés, tehát a rugalmas munkavégzés, bármit is jelentsen ez, hozzájárul ahhoz, hogy egy szabadabb munkaszervezést megengedhetnek maguknak. Egészen biztos, hogy a távmunka és ennek a mindenféle változó jellegei, vagy átmenetei meg fogják ezeket a folyamatokat erősíteni, vagy legalábbis időszakossá tenni. A kettős lakás is ugyanúgy elképzelhető, mint az, hogy véglegesen elköltöznek kisebb településekre. Mindezek mellett az energiaárak jelenlegi robbanásszerű növekedése is elképzelhető, hogy fel fogja erősíteni ezeket a mozgásokat, és hasonlóan fog hatni, mint a járványhelyzetnek a történései.
Articol editat de kristalybea, 28 április 2022, 12:35
