Oroszország kilépett az Európa Tanácsból, az Európa Tanács kizárta Oroszországot

Oroszország kilépett az Európa Tanácsból – ez az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondását is jelenti.

A háború kitörésekor az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát, a Krím elcsatolásakor pedig megvonták szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét. Hogyan kell értelmezni a mostani kilépést?

A kilépéssel Moszkva elébe ment az eseményeknek. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerdán a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg.

Az orosz külügy közleményben azt írta, „a NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet”. A háború miatt életbe léptetett felfüggesztést diszkriminatívnak nevezi az orosz diplomáciai tárca és leszögezi: ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben.

Hogy ez mit jelent, az elemzők sem tudják pontosan, egyelőre szimbolikus jelentésről beszélnek – mondja Ady András külpolitikai szakértő. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a kilépésnek és az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondásának van egy másik vetülete is: az orosz állampolgárok nem igazán fordulhatnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Oroszország kilépéséig 47 tagja volt, és nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására megváltoztatták az ügyrendet az ukrán delegáció tiltakozása ellenére. Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét. Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte a kilépését amiatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.

Nem példa nélküli, de ritka eset, hogy valaki kilép az Európa Tanácsból. Görögország például 1969-ben tette meg ezt a lépést, miután katonai junta ragadta magához a hatalmat Georgiosz Papadopoulosz ezredes vezetésével.

Szilágyi Szabolcs összeállítása

Articol editat de kristalybea, 16 március 2022, 16:36