Kutatás: főleg a nyelvhasználatból következik a magyar kisebbséggel szembeni ellenségesség
Romániában rendszerszintű a magyarellenesség – ez derült ki a Bálványos Intézet és a Közpolitikai Intézet által végzett kutatás eredményeiből.
Fotó: Bálványos Intézet Facebook-oldala
A Magyarellenesség Romániában című kutatás kötetben összefoglalt eredményeit pénteken mutatták be a szerzők Kolozsváron. A kérdőíves vizsgálat a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzésével készült. A kutatók a román többség magyarokkal szembeni viszonyulását, illetve a magyarellenesség társadalmi szerkezetét vizsgálták. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a magyarellenesség különbözik az idegenellenességtől a román lakosság körében. A magyar kisebbséggel szembeni ellenségesség elsősorban a nyelvhasználatból és a magyarok követeléseiből táplálkozik. A román társadalomnak eltérőek az elképzelései a magyar nemzetről, illetve annak helyéről Romániában, és nincs beépülve a köztudatba a kisebbség identitásfenntartó ambíciója.
Az elemzés elsősorban a román politika és média magyarképére fókuszált. A legnépszerűbb 50 politikai, illetve médiaoldal bejegyzéseit vizsgálták meg 2019 és 2020 között. A kutatók első megállapítása szerint a magyarokkal kapcsolatos tartalmak marginálisan jelennek meg. A politikusok közül pedig Traian Băsescu és George Simion tematizálták gyakran a kérdést. A szociáldemokraták szinte egyáltalán nem foglalkoztak a magyarság témájával.
A romániai magyar társadalmi élet a mainstream média- és politikai oldalak felől nézve a legtöbbek számára láthatatlan. Csak elvétve találunk híreket magyar kulturális, egyházi esetleg közösségi eseményekről. Nincs említés a magyarlakta települések vagy a magyar oktatás problémáiról. A román nyilvánosságban a Bukarestben mozgó RMDSZ-es politikusok kapnak figyelmet – hangzott el. A kutatók szerint a magyar közösség megítélése szempontjából problematikus, hogy az RMDSZ az ország fejlődését akadályozó erőként jelenik meg a román köztudatban.
A kutatás egy másik következtetése, hogy magyarnak lenni Erdélyben a többség szemében nem társadalmi stigma, ahogyan a romaként való besorolás. Bár a magyarok helyzete alávetett a tituláris nemzettel szemben, ez viszont nem jelent társadalmi marginalitást, illetve nem vezet presztízshierarchiához.
A kutatást végző egyik szociológus, Kiss Tamás szerint a romániai magyar oktatási rendszer, illetve az érdekképviselet „nehezen lehetne ennél magyarabb… Románia a kissebségi intézményrendszer tekintetében elmegy a falig”. Ez a párhuzamos berendezkedés, jelenlét viszont a román lakosság számára láthatatlan, nem létező, a többség nem találkozik vele, így nem szükséges tudomást vennie sem róla – mondta el a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, Toró Tibor.
Fotó: Bálványos Intézet Facebook-oldala
A kutatók egy másik következtetése, hogy a tanügy nem nyújt hiteles képet a romániai társadalomról a diákok számára. Annak ellenére, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvek nemcsak román szerzők szövegeit tartalmazzák, az erdélyi magyar szerzők közül csak Fodor Sándor Csipikéjének egy részlete található meg egy tankönyvben. A román nemzetiségű gyerekek így nem szereznek tudomást arról, hogy az országban nemcsak román nyelvű irodalom létezik. A történelem tankönyvek elsősorban a középkori magyarokat leginkább agresszorként állítja be. A polgári nevelés tankönyv pedig nem említi meg a magyarokat, mint romániai kisebbséget.
A nyelvhasználat területén a kutatók arra jutottak, hogy a románok a magyaroktól jobban elvárják a román nyelvtudást, mint más itt élő nemzetiségektől. A könyvbemutató során az is elhangzott, hogy a magyarok gyakran nem érvényesítik nyelvi jogaikat a román intézményrendszeren belül, és a házasságok esetében is természetesnek számít, hogy a magyar fél beszél román nyelven, míg a másik fél nem is tud magyarul.
Birtalan Albert teljes összeállítása az alábbi lejátszóra kattintva meghallgatható.
A Magyarellenesség Romániában. Kérdőíves vizsgálat, a közoktatásban használt tankönyvek és a román közösségi média tartalomelemzése című kötetet a három szerző Kiss Tamás, Toró Tibor és Jakab Zalán Tamás mutatta be, valamint a téma különböző szakértői, Bethlendi András jogász, Horváth-Kovács Szilárd újságíró és Székely István Gergő politológus. A kötet teljes terjedelmében itt böngészhető.
*
Kiss Tamás szociológus pénteken a Tetőterasz című műsorunk vendége volt a témában, ez a beszélgetés itt hallgatható újra.
Szerkesztő: kristalybea, 2022 február 28, 11:11
