Bemutatták Kolozsváron Markó Attila restitúcióról szóló könyvét
Az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlata Romániában 1997–2016 címmel jelent meg Markó Attila könyve, amelyet pénteken Kolozsváron is bemutattak. A szerző csak online tudott részt venni az eseményen.
Az elkobzott ingatlanok esetében olyan törvény kellene, amely egyértelművé tenné, hogy annak kell visszaadni, akitől elvették – erről a Mikó-ügyben meghurcolt Markó Attila könyvének kolozsvári bemutatóján volt szó. A restitúciós perekben mostanig is érvként használták hogy adják vissza annak, akitől elvették, de ez értelmezés kérdése. Egy erre vontakozó jogszabály segíthetne a most megrekedt visszaszolgáltatási folyamaton.
„Nyilván sajnálatos, hogy nem szemtől szembe találkozunk” – mondta a könyvbemutatón csak online résztvevő Markó Attila, akit 2014-ben ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre mert a restitúciós bizottság tagjaként hozzájárult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium visszaszolgáltatásához. Elmondása szerint több perben már felmentették, de még van olyan ami zajlik, ezért egyelőre nem tér haza Magyarországról. Az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás gyakorlata Romániában 1997-2016 címü kötete kapcsán elmondta, a restitúció több korszakra osztható, volt úgynevezett Aranykor is 2012 előtt, amikor a restituciós bizottság egy-egy ülésen akár 60-70 ingatlan visszaszolgáltatásáról is döntött. Mára teljesen más a helyzet, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyhézkerület püspöke mondta el, hogy zajlik, avagy inkább nem zajlik az elkobzott ingatlanok visszazolgáltatása.
„Nevetséges, vagy tragikomikus, hogy két püspököt azzal vádoljanak meg a Wesselényi Kollégium esetében, hogy a bíróság által kért bemutatott dokumentumok esetleg hamisítványok lennének. Ez annyira abszurdum, hogy ezzel nekünk abszolút nincs mit tenni. Még védekezni sem tudunk, mert hogy lehet védekezni ez ellen? Nyilván az a tény, hogy ezzel megvádolhatnak, egyáltalán felmerül ez a kérdés a Mikó-per után és egyáltalán ebben az időszakban ez számomra ijesztő, hogy ez megtörténhetik.”
Veress Emőd jogász, egyetemi oktató és Kató Béla református püspök
Kelemen Hunor, románia miniszterelnökhelyettese, az RMDSZ elnöke is online kapcsolódott be, elmondta: „A rendszerváltás után Románia önként vállalta, hogy a visszaszolgáltatást természetben fogja végrehajtani, vagyis visszaadja a közösségnek, egyházaknak mindazt, amitől megfosztotta őket a kommunista diktatúra. Ezt kérte a romániai magyar közösség, ezt kértük mi is az első pillanattól. Egy adott pillanatig optimisták és bizakodóak voltunk, hisz a kilencvenes évek végén el is kezdődött a restitúció, és jó ütemben haladt a NATO- és uniós csatlakozást követő esztendőkig. Ekkortól, de főleg 2012 után – bár a törvényt nem változtatják meg – minden megtorpan” – mondta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint a Román állam nem gondolta komolyan, hogy végigviszi a restituciós folyamatot.
„El kell jutni oda, hogy módosítsuk a törvényt, mert a bíróságok megkérdőjelezik a jogfolytonosságot. Egyetértek azzal, hogy azt kell figyelembe venni, kitől vették el a tulajdont, erre kell jogi formulát találni, és törvényt módosítani” – mondta Kelemen Hunor.
Markó Attila és Kelemen Hunor csak online tudott csatlakozni a könyvbemutatóhoz.
A könyvbemutatón gyakran szóba került, hogy a bíróságok, ha egy-egy ingatlan esetében az egyházak valamelyik intézménye, vagy például egy parókia szerepel tulajdonosként nem ismerik el az egyházt jogos tulajdonosnak. Egy erre vonatkozó törvény segíthetne az ügyön – ezt a nézetet vallja Veress Emőd jogász, egyetemi oktató is.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak több mint 2559 államosított ingatlant igényeltek vissza, ám az állam az épületek harminc százalékát sem szolgáltatta vissza. Emellett az igénylések több mint 6 százalékában született részleges visszaszolgáltatási döntés, és szinte 6 százalékában ítéltek meg kártérítést. A kérések valamivel több mint 20 százalékát elutasították el és több 20 százalékát egyáltalán nem bírálták el.
Összeállította: Szilágyi Szabolcs
Szerkesztő: kristalybea, 2022 február 26, 18:29
