„Ember. Nő. Ember és Nő. Férfi és Nő. Nő és Férfi.” – Hatodik nap a ZIZ-ben

Nem a teremtéstörténetben, de abból kiindulva keres válaszokat különböző kérdésekre a kolozsvári Váróterem Projekt legújabb, Hatodik nap című előadása.

Fotó: Tóth Helga

A nonverbális mozgásszínházi produkció az egykori ortodox zsinagógában, a Párizs utca 5–7. szám alatti ZIZ kulturális és szociális központban találta meg a helyét, a bemutatóját pedig december közepén tartották. Szereplője két fiatal színművész, Veres Orsolya és Varga Hunor-József, akik két és fél éve, az egyetem befejezése után csatlakoztak a Váróterem Projekt csapatához. A rendező Varga Hunor-József, aki egy Facebook-bejegyzésben nemrég úgy fogalmazott: „többször leültem írni valamit erről az előadásról, és folyton azt próbáltam hogy elkerüljem a »nagy mondatokat«, közben ez az előadás egy nagy mondat, legalábbis nekünk. Vállalom, büszke vagyok és meg szeretném osztani minél több emberrel.”

Ember. Nő. Ember és Nő. Férfi és Nő. Nő és Férfi. Valakik, valamikor, Valaki szerint: hibáztak. Nagyon emberi történet, két nagyon jól ismert egyén tragédiájáról. Nagyon személyes történet, és mégis: hogyan válik ennyire személytelenné? A férfiakra, mint csoportra gondolunk, a nőkre egyaránt. Hiányzik a személyesség, amihez viszonyulni tudnánk. Ha szabadulni szeretnénk, vagy felfedezünk magunkban olyan igényt, amely kibillent a felállított szabályrendszerből, a társadalom normaszegésnek értékeli és megbünteti. Mit jelent a társadalmunkban egy pár? Mi a feladata?

Előadásunk mérlegre helyezi a kapcsolatok erejét és szánalmát, az önmegvalósítást és az intimitáskeresést, az ember esendőségét és brutalitását, a vágy erejét és a normalitás kétségbeesett látszatát. Ítéletmentes valóságot teremt, amelyben a néző könnyen megtalálja a helyét. Olyan valóság ez, amely szubjektív, intim, nem politizál, és nem keres etikát. Olyan művészi alkotás, amely nem maszkulin vagy feminin, hanem emberi. Éva. Ádám. Ember.„Kész!”

Hétvégén két alkalommal is játszották a Hatodik napot a ZIZ-ben, a szombat esti előadás után beszélgettünk Veres Orsolyával és Varga Hunor-Józseffel. Utóbbi kifejtette: amit eleinte fontosnak tartott, hogy egyrészt mozgásszínházi előadást szeretne rendezni, másrészt pedig, hogy jó barátjával, egykori évfolyamtársával szeretné ezt megvalósítani, aztán szép lassan kialakult maga a folyamat is. Veres Orsolya szerint ez a partneri kapcsolat és a testtel való munka jelentette a fogódzót.

Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt

Articol editat de kristalybea, 17 január 2022, 09:27