Elhunyt kollégáinkra emlékezünk
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége kegyelettel emlékezik eltávozott kollégáira.
Amikor ennek a gyönyörű hivatásnak a bűvkörébe kerültünk, sokunknak adatott meg a különleges kiváltság, hogy a Rádió „nagy öregjei”- köztük Muzsnay Magda, Sebesi Imre, Kovács Ferenc vettek a szárnyuk alá, s szeretettel átadták a hatalmas tudást, tapasztalatot, mindazt, amire hosszú pályájuk során szert tettek. Ők már sok-sok éve „odafenn” rádióznak.
Az „égi csapathoz” sajnos, több kollégánk is csatlakozott az idők folyamán: Bardocz Sándor, Csép Sándor, Deák Gyöngyi, Essig József, Gergely István, Gergely Rózsika, Kalinovszky Dezső, Kostyák Alpár, László Ferenc – mindenki Frici bácsija, Miklós-Pataky Georgina, Somai Ferenc, Tóthfalussy Béla.
MINDANNYIUKRA SZERETETTEL EMLÉKEZÜNK.
Dsida Jenő: Temetőben
Köröttem csend – és temető.
Csak néha suttog valami,
csak néha lehet hallani:
ez ő, ez ő, ez ő!-
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.
Én hajtott fővel ballagok,
s a néma árnyak szembe jönnek,
s a sírkeresztek rámköszönnek,
és mind az igazi Nagyok –
Én, a halottak ismerőse,
révedő szemmel ballagok.
Utánam huhog a Jövő,
a Múlt, Jelen, a sok kereszt,
s az árnyak kara zúgni kezd:
ez ő,ez ő,ez ő!-
Azután minden újra csendes,
és álmodik a temető.
1924. augusztus 31.
Articol editat de kristalybea, 1 november 2021, 08:49
