Bejegyzett élettársi kapcsolat, pro és kontra

Csoma Botond és Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselői a Kolozsvári Rádióban ütköztették álláspontjukat a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó törvénytervezet végleges elutasítása kapcsán.

A kezdeményezés célja az volt, hogy szabályozza a civil élettársi kapcsolat jogi kereteit, leszögezve az alapelveket, a hatásokat, valamint azokat az eljárásokat, amelyeket az illetékes szerveknek kellene alkalmazniuk. A tervezetet 229 képviselő elutasította, 57-en támogatták, hatan pedig tartózkodtak.

Csoma Botond parlamenti képviselő rádiónknak kifejtette: egyrészt azért foglalt állást a törvénytervezet mellett, mert létezik ez a jelenség a társadalomban, „tehát nagyon sokan de facto élettársi kapcsolatban élnek Romániában, és nincs lehetőségük semmilyen formában törvényesíteni ezt a kapcsolatot”.

Ezt a problémát próbálta orvosolni a törvénytervezet, és úgy gondolom, hogy ha létezik egy probléma a társadalomban, akkor a törvényhozásnak feladata azt megoldani. Mert hogyha két ember együtt él, de ennek nincs törvényes kerete, akkor például nagyon nehezen tudnak hitelt felvenni. Ha közösen szeretnének ingatlant vásárolni, hiteligénylés esetén csak akkor számolják be mindkét félnek a keresetét, ha ennek a de facto kapcsolatnak van valamilyen törvényes kerete. Ha pedig egyikük kórházba kerül és segítségre szorul, törvényes kapcsolat híján nagyon nehéz a kórházi ápolással kapcsolatos adminisztratív ügyeket lefolytatni.

A beterjesztett jogszabály „a felnőtt korú román állampolgárságú személyek” megfogalmazást tartalmazza, ezért aztán vita alakult ki arról, hogy csak a nem azonos nemű párokra vonatkozik-e, vagy pedig az azonos neműekre is.

A jogszabály valóban nem tesz különbséget ilyen értelemben, vonatkozhat a heteroszexuálisokra és a homoszexuálisokra egyaránt. Azt viszont fontos tudni, hogy nagyon sokan heteroszexuálisok élnek de facto kapcsolatban, akik nem akarnak a házasság intézményével élni – a heteroszexuálisok közül jelenleg körülbelül 400 ezren élnek Romániában ilyen de facto kapcsolatokban –, és nem tudják semmilyen formában törvényesíteni a kapcsolatukat. – tette hozzá Csoma Botond.

Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta, miután az RMDSZ az elmúlt hetekben, kongresszusi dokumentumai sorában éppen a család intézményét és annak megerősítését nevezte meg legfontosabb pillérként, egy ilyen törvénytervezet elfogadása nem egy jó út.

Egy olyan viszonynak a kodifikálása, amelyben ha ma együtt vagyunk, az rendben van, de az sem számít, ha holnap már nem vagyunk együtt, vagy hogy a gyerekek egyedül nőnek-e fel vagy sem, én azt gondolom, hogy ez nem egy járható út. A törvénykezésnek valóban rendelkeznie kell sok mindenről, de a törvénytanács egy 18 oldalas dokumentumban három alapdolgot fogalmazott meg. Egyrészt azt, hogy a közerkölcsnek megfelelő módon kell szabályozni bizonyos kérdéseket, és ez a többségnek a dolga. Az látszik, hogy ez ma valamilyen formában ezt a többséget jelenti: tehát nem egy kicsi többséget, hanem egy nagy többséget, háromnegyednél is nagyobb többséget a parlamentben. Fontos még elmondani, hogy ezeknek a személyeknek lehetőségük van hivatalosítani a kapcsolatukat, mégpedig a házasság intézményén keresztül. Tehát van egy ilyen jogi norma, aminek megvan a hivatalos formája, ha két ember együtt akar élni: el lehet menni az önkormányzathoz, és házasságot lehet kötni. Ez az a szabályozás, amelyet a jelenlegi törvénykezés Romániában elfogad – és nemcsak Romániában, hiszen nem vagyunk egyedül. Hat másik uniós ország hasonlóan vélekedik, és ebben nincs egy egységes európai norma, ami kötelezné bármelyiket is, ez ugyancsak le van írva a törvénytanács dokumentációjában.

Én úgy gondolom, hogy a gyereknek stabilitásra van szüksége, nem egy olyan helyzetben kell felnőnie, és hogy azt kellene lassan normalitásnak tekintenünk, hogy nincs házastársi viszony, nincs házasság. Ezt a modellt erőltetni, vagy azt mondani, hogy a feltétlen normalitás része, véleményem szerint téves irány. Főleg akkor, ha ezeknek az úgynevezett laza szabályoknak köszönhetően egész Európa demográfiai problémái csak növekedtek. Azok a gyerekek, akik házasságban, apával és anyával nőnek fel, én azt gondolom, hogy az összes pszichológus által jelzett kutatások szerint harmonikusabb felnőttkort tudnak megélni, mintha csak egy szülővel élnének. Nyilván, ez a helyzet létezik, nekik is kell támogatást nyújtani, védelmet biztosítani, hiszen van, aki önhibáján kívül kerül ilyen helyzetbe. Általános elvként viszont a családot kell erősíteni, s ez nyilvánvalóan egy értékrend-választás is egyébként, mindazok részéről, akik ezt támogatjuk.

A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva.

Műsorvezető: Ferencz Zsolt

Képek: rmdsz.ro

Articol editat de kristalybea, 29 szeptember 2021, 15:36 / actualizat: 30 szeptember 2021, 13:34